Erdőkben elásva, gazdasági épületekben eldugva került elő 6,5 milliárd forint készpénz Seszták Miklós volt miniszter ügyében. Zamecsnik Péter ügyvéd elárulta, szerinte hogyan akadhattak a nyomára.
Ilyet még a rutinos jogász sem látott
Zamecsnik Péter ügyvéd szerint ritkaság, ahogyan az Orbán-kormány egykori fejlesztési miniszteréhez, Seszták Miklóshoz köthető pénz napvilágra került. A milliárdok egy része a föld alatt lapult, a maradékot más rejtekhelyeken dugták el. A teljes összeg nagyjából 6,5 milliárd forint. A jogász a Klikk TV-nek adott interjúban beszélt a szenzációs fogásról. Bevallotta: ügyvédi pályafutása alatt még soha nem futott bele ehhez fogható esetbe. „A régebbi időkben még álmodni se lehetett ennyi pénzről” – fogalmazott Zamecsnik Péter.
Tizenkét ember, öt gép, egy teljes munkanap
Hogy mekkora halom pénzről van szó, azt a számolás is elárulja. Kármán András pénzügyminiszter szerint 12 ember 8 órán keresztül görnyedt fölötte, és 5 gépi pénzszámláló dolgozott velük. A bankjegyeket akkor vették sorra, amikor az egész összeg letétbe került a Magyar Államkincstárnál. A rejtett vagyont az Unger Anna irányította Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal szúrta ki.
Dicséret a hatóságnak
Az ügyvéd úgy látja, a lappangó vagyon előkerítése jól mutatja, milyen munkát végeztek a nyomozók. Mint mondta, a pénz eldugása egyáltalán nem újdonság. Mindig akadnak majd, akik a bűncselekményből szerzett összeget megpróbálják elrejteni a hatóságok szeme elől. Az ilyen kísérletek az ő szavaival „voltak, vannak és lesznek”. Zamecsnik szerint épp ezért kulcsfontosságú, hogy a nyomozók a legeldugottabb búvóhelyekre is rátaláljanak.
Kotrógép vagy óvatos kézi munka?
Sokakat az is foglalkoztat, hogyan zajlik egy ilyen kutatás a fák között. Zamecsnik elmondta: mindig a terep határozza meg a módszert. Van, ahol nehézgépek, például kotrógép túrja fel a földet, máshol a talajt jól ismerő szakemberek dolgoznak lassan, kézzel. A választás azon múlik, milyen a talaj, laza vagy inkább köves. Döntő az is, mennyire mélyen rejtették el a kincset. Egy felszínhez közeli rejtekhez fölösleges a nagy gép, egy mélyre ásotthoz viszont nem nélkülözhető.
Honnan tudták, hol kell ásni? Négy lehetőség
Az ügyvéd szerint ennél jóval izgalmasabb, honnan szerez ilyen információt a hatóság. Úgy véli, ennek szinte „ezerfajta oka lehet”. Négy változatot vázolt fel. A legkézenfekvőbb, hogy maga az őrizetbe vett gyanúsított árulta el a helyet, mert jóvá akarta tenni a kárt. Ennek a bíróság előtt komoly súlya van: a kár megtérítése enyhítő körülmény, vagyis olyan tény, amely miatt a bíró enyhébb büntetést szabhat ki.
Egy jegyzőkönyv, egy társ, egy kirakós
A második forgatókönyv szerint valamelyik tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben bukkant fel olyan konkrét részlet, amelyből a rejtekhelyre lehetett következtetni. A harmadik, hogy egy gyanúsítotttárs beszélt a pénzről, mert alkut akart kötni, vagy közvetlenül, esetleg közvetve együtt akart működni a hatósággal. A negyedik változatban a nyomozók korábban titkos vagy már nyílt eszközökkel összegyűjtött adatokból rakták össze a teljes képet, akár egy puzzle darabjait.
Az ügyvéd tippje: két verzió a legvalószínűbb
A beszélgetés végén Zamecsnik megkockáztatta, mi állhat valójában a 6,5 milliárd forint előkerülése mögött. Két lehetőséget tart a legesélyesebbnek. „Az egyik az, hogy maga a gyanúsított, Seszták Miklós gondolta úgy, hogy könnyít a helyzetén” – mondta. A másik szerinte az, hogy egy gyanúsítotttárs árulta el a pénzek hollétét, mert megállapodásra törekedett a hatósággal.
Megúszhatja valaki teljesen? Nem
Felmerült az is, hogy ha Seszták valamelyik társa, például a később őrizetbe vett pénzügyi embere vezette el a nyomozókat az elásott pénzhez, elkerülheti-e a büntetést. „Az teljesen kizárt” – szögezte le Zamecsnik Péter. Kifejtette: az ügyészséggel kötött alku első feltétele, hogy az illető elismerje a saját bűnösségét, és mellette a nyomozást is segítse. Szerinte elképzelhető, hogy a Volánbusz-ügyben létrejött ilyen megállapodás, a teljes mentesülés azonban jogilag nem lehetséges.
A kiskapu, ami csak keveseknek nyílik
Egy kivételt azért említett az ügyvéd. Ha egy jóval kisebb szereplő még azelőtt leleplezi a bűncselekményt, hogy a hatóságnak érdemi információja volna róla, elvben tanú maradhat. Ilyenkor együttműködő tanúvá válhat, azaz olyasvalakivé, aki a nyomozókat segíti, de nem ő a gyanúsított. Akit viszont már gyanúsítottként kezelnek az eljárásban, annak ez az ösvény jóval nehezebben járható. Számára szinte csak az alku marad.
Titkos tanúk és egy kényes kérdés
Arra a felvetésre, hogy Seszták vagy a környezete terhelő vallomást tehet-e Orbán Viktor volt miniszterelnökre, Zamecsnik visszafogottan reagált: ezt erős feltételezésnek nevezte, és nem tartja valószínűnek. Úgy látja, a Volánbusz-ügyben vizsgált vesztegetés inkább Seszták úrék külön biznisze lehet. A tanúvédelmi programról azt mondta, Magyarországon is működik, de mindössze két-három esetről van tudomása. Itthon az a lényeg, hogy a védett tanú személyazonossága titokban marad, a legszigorúbb esetben pedig csak egy nyomozási bíró hallgathatja meg.