Korcsolyát kötött fel Magyar Péter miniszterelnök, és randizni küldi a párokat a Városligeti Műjégpályára. Jókor tette: épp száz éve hűtik gépek a budapesti liget jegét.
Jégen a kormányfő
Vasárnap este a Városligeti Műjégpályán siklott Magyar Péter miniszterelnök, majd a közösségi oldalán hívta a követőit: minél többen menjenek ki a jégre. Posztjában felidézte, hogy a pálya idén ünnepli a 100. születésnapját. Aki felcsatolja a korcsolyát, annak egészséget, barátokat, jó hangulatot, sőt fantasztikus zenét is megígért. „A Városliget és a 100 éves Műjégpálya az egyik legromantikusabb randihelyszíne a csodaszép fővárosnak” – írta a kormányfő.
Katonazene és látványos bemutatók: rajtolt a jubileumi idény
Pénteken, november 20-án nyitott a szezon a pályán, amelyet a Budapesti Sportszolgáltató Központ üzemeltet. Az első napon katonazenekar húzta a talpalávalót, a jégen pedig látványos produkciókkal köszöntötték a gépi jégkészítés centenáriumát. Felléptek jégtáncosok, freestyle korcsolyázók és parahokisok, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség korcsolyázói is jégre siklottak. A kerek évforduló miatt a hétvége is ünnepi programokkal telt.
280 ezer ember egyetlen idény alatt
A ligeti jég évről évre óriási tömeget csábít. Az előző idényben több mint 280 ezren csatolták fel a korcsolyát, a csúcsot a téli szünet hozta: ekkor kilencvenezernél is több vendéget számoltak. A kölcsönzőből egy szezon alatt akár 150 ezer pár korcsolyát is kiadnak. A pálya a Hősök tere és a Vajdahunyad vára között terül el, így nemcsak a budapestiek, hanem a turisták kedvence is.
Egy koronaherceg avatta a tavi pályát
A ligetben már jóval a műjég előtt is korcsolyáztak. 1869. december 2-án Kresz Géza 15 társával létrehozta a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanácstól ingyen engedélyt kaptak, hogy a Városligeti-tó egy szeletén pályát alakítsanak ki. Az egylet saját zsebből húzatott fel egy kis fa melegedőt, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1870. január 29-én került sor, Rudolf koronaherceg jelenlétében.
Egyetlen nap jég egy egész télen
A tavi jég azonban a természet kényén-kedvén múlt. Ha enyhe volt a tél, a víz csak januárban fagyott be, és megrövidült a szezon. Átlagosan harminc-negyven korcsolyás nap jutott, az 1920–1921-es télen viszont mindössze egyetlen napig tartott ki a jég a tavon. A Budapesti Korcsolyázó Egylet már 1914 előtt komoly terveket szőtt a műjégpályáról, de kitört az első világháború, és még egy évtizedig várni kellett.
Csak Bécs előzte meg
1926-ra lett kész a műjégpálya. Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnök tervezte, ők felügyelték az építkezést is, a bécsi Eduard Engelmann pedig szakértőként segített. Az 5600 négyzetméteres, 80-szor 70 méteres jégfelület Bécs után a kontinens második gépi hűtésű pályája lett. A hűtőgépek próbája 1926. november 19-én zajlott, a műszaki átadást pedig másnap, november 20-án tartották.
62 kilométernyi cső a tó alatt
A tómeder betonjába összesen 62 kilométernyi, 4,2 centiméter átmérőjű csövet fektettek le, egymástól nyolc-tíz centis távolságra. Bennük sós víz áramlott, ezt zárt rendszerben elpárologtatott ammónia hűtötte mínusz hét-tizenkét fokra. A vizet rongyokkal, rétegről rétegre vitték fel a betonra, a jeges csövek pedig megfagyasztották. A nagyközönség november 23-án léphetett jégre, ám csak a pálya felén: a gépek még nem tudták a teljes felületet lehűteni.
Vb-k sora és a hoki bölcsője
A műjéggel új korszak kezdődött a magyar téli sportban. A korábbi harminc-negyven nap helyett száz-száztíz napig lehetett csúszkálni, így a ligeti pálya 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben világbajnokságnak is otthont adott. A mű- és gyorskorcsolya mellett a magyar jégkorong is szárnyra kapott, a pályát a mai napig a sportág bölcsőjeként emlegetik.
A háború romjaiból támadt fel
Budapest ostroma alatt a pálya annyira megrongálódott, hogy semmire sem lehetett használni. Az újjáépítésen a korcsolyázó szövetség és az egylet dolgozott keményen. 1968-ban nagyobb lett a jégfelület. A legfrissebb nagy felújítás 2009-től 2011-ig tartott: a műemlék épület visszakapta 1926-os arcát, és újra felépült a háborúban lebombázott szárny is. A pálya 2011-ben nyitotta meg ismét a kapuit, a hűtőrendszer kiegészítő felújításával pedig 2015-ben lett teljes a munka.
Mínusz öt fok: ez a tökéletes jég titka
Ma 4,5 tonna ammóniát használ a hűtőberendezés, amely egy propilénglikolos folyadékot hűt, ezt szivattyúk keringetik a betonba ágyazott csövekben. Egyetlen milliméternyi jéghez körülbelül 12 köbméter víz szükséges, egy szezon alatt pedig akár 150 ezer köbméter vizet is elnyelhet a pálya. A korcsolyázóknak a mínusz 5 fokos jég az ideális, ehhez a gépháznak átlagosan mínusz 8-9 fokot kell előállítania. Nyáron vízzel töltik fel a medret, és a jégpálya helyén csónakázni lehet.

