Új fertőtlenítőszerek és új antibiotikum-stratégia kell a kórházi fertőzések hatékony megakadályozásához – ezt mondja az egészségügyi államtitkár. Szakértők szerint az új tisztítószereken kívül jóval több takarítóra és nővérre is szükség lenne. Cikkünk végén megtalálod azoknak a kórházaknak a listáját, amelyben a leggyakoribbak a kórházi ferőzések.

A kórházak takarítása

A kórházakban általában naponta kétszer takarítanak. Felület- és padló mosás van délelőtt, majd még egy felmosás délután. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nemrég ismerte el az RTL Híradó kérdésére, hogy változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Eddig nem csinálták rosszul

 Az egészségügyi államtitkár szerint ez nem azt jelenti, hogy eddig rosszul csinálták volna. „A tudomány mindig fejlődik, ami 10 éve igaz volt, az most nem feltétlenül van így, a kórokozóknak is változott az ellenállóképessége. Új ellenállóképességek, új fertőtlenítőszerek vagy új antibiotikum-stratégia kell” – mondta Takács Péter.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Több ápolóra lenne szükség

Az infektológus szerint az új fertőtlenítőszereken kívül több takarítóra és nővérre is szükség lenne. „Ha egy nővérnek nem 20 beteget kell ellátni, hanem 10-et, akkor nyilván sokkal jobb a fertőzések terjedésének megakadályozása, tehát a humánerőforrás fejlesztése az a legfontosabb” – mondta Csilek András infektológus

Bővíteni kell a személyzetet

A Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke szerint ezt mind a takarító oldalról, mind az asszisztensi, orvosi oldalról, nővér oldalról szükséges megtenni.

Nem mindig takarítanak jól

A legnagyobb problémát jelenleg a munkaerőhiány jelenti a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség szerint is. „Az a probléma, hogy az előírt feladatok elvégzése nem minden esetben történik meg maradéktalanul, mert nincs meg az a munkaerő, ami szükséges lenne ahhoz, hogy szükséges takarítási feladatokat ellássa” – mondta Pintér Zoltán, a szövetség szakértője.

Az egészségügyi dolgozók is elkapják

A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint az is fontos lenne, hogy kiderüljön, mennyi egészségügyi dolgozó kapja el a kórházi fertőzéseket. Erről ugyanis most nincs adat a hivatalos munkavédelmi statisztikában.

Elhallgatják az adatokat

Egyre több kórházban lehet elkapni az úgynevezett kórházi fertőzést, vagyis a súlyos, gyakran halállal végződő baktériumfertőzést. Mivel a magyar kórházak többsége borzasztó állapotban van, a kormánynak és az intézményeknek sokkal egyszerűbb elhallgatnia a valóságot, mint pénzt költeni arra, hogy a betegek, a hozzátartozóik, az orvosok és az ápolók egészségesebb, minőségibb, színvonalasabb körülmények között legyenek a kórházakban.

Sumákoló intézmények

A kórházak többsége nyilvánosan tagadja, titkolja a kórházi fertőzéseket. Gyakran még a megbetegedett pácienssel, vagy annak hozzátartozóival sem közlik, hogy olyan halálos fertőzést kapott náluk, amely tíz esetből négyszer halállal végződik. Az így elhunyt betegek zárójelentésében sem mindig a kórházi fertőzés szerepel, hanem amit kiváltott: szervek leállása, elégtelen működése, keringési rendszer összeomlása.

Hiába pereltek

direkt36.hu portál októberben közzétett egy olyan adatelemzést, amely először ad képet arról, hogy a különböző kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak. Mivel még perekkel sem jutottak elegendő friss információhoz, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz 2014-2016 között bejelentett összes kórházi fertőzés adatával dolgoztak.

A Belügyminisztérium hallgat

A 2016 utáni adatokat még a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adják ki, titkolják. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság nem válaszolt a kérdéseikre.

Budapest és az ország talán legproblémásabb kórháza

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a számítások szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos, vagyis súlyos hasmenéssel járó fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015–16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt a kórokozók fertőzésébe.

Top legveszélyesebbnek tűnő kórházak listája Budapesten és környékén

A multirezisztens kórokozók miatti fertőzések gyakorisága alapján Budapest és környékének legveszélyesebbnek látszó intézménye Cegléden a Toldy Ferenc Kórház és rendelőintézet. A 2. legproblémásabbnak tűnő hely Budapesten a 4. kerületi Károly Sándor Kórház, a feketelista 3. helyezettje pedig a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház. Ezt követi a 4. helyen a Bajcsy-Zsilinszky Kórház a 10. kerületben, a kétes lista ötödik helyezettje a Szent Margit Kórház a 3. kerületben. Őket követi a Budai Irgalmasrendi Kórház a 2. kerületben. Hetedik a Budapest és környéki intézmények feketelistáján a Törökbálinti Tüdőgógyintézet, nyolcadik (országos listán 14.) a Szent János kórház, kilencedik (országos listán a 17.) a Szent Imre Kórház és tízedik (országos listán a 26.) az Országos Kardiológiai Intézet. Cikkünk alján megnézheted a teljes és összesített listákat. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: MTI/Kovács Tamás