Nem lehet a nyájimmunitás kialakulására építeni az új típusú koronavírus elleni védekezést, a megoldást csak a védőoltás hozhatja el – hangsúlyozta a német kancelláriaminiszter egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.
Helge Braun elmondta, hogy egy járvány akkor ér véget, amikor az adott közösség tagjainak 60-70 százaléka átesik a fertőzésen, és így védettséget szerez a vírussal szemben, ami megvédi a fennmaradó 30-40 százalékot is. Ezt nevezik a tudósok „kissé sziruposan” nyájimmunitásnak.
Ennek elérésére nem lehet alapozni az új koronavírus elleni stratégiát. „Ha a német lakosságnak csak a felét akarnánk védetté tenni 18 hónap alatt, naponta 73 ezer embernek kellene megfertőződnie” – fejtette ki a miniszter, aláhúzva, hogy „ekkora számokkal nem birkózna meg az egészségügyi rendszer”, és a fertőzési láncolatok felkutatásával foglalkozó egészségügyi hatóságok sem bírnák a tempót, így végül ellenőrizhetetlenné válna a járvány.
Ezért a fertőzések megakadályozására kell törekedni, és be kell várni a vírus elleni védettséget biztosító oltás kifejlesztését. Ez a német kormány stratégiája – mondta a miniszter.
A járványlassító intézkedések hétfőn kezdődő fokozatos feloldásáról elmondta, hogy a vírus reprodukciós rátájának (RO) alakulása alapján lehet majd megítélni, hogy jó úton jár-e Németország. A korlátozások további lazításához stabilizálódnia kell a napi új igazolt fertőzések számának, ami 1,0-s reprodukciós ráta értéknek felel meg. Ez azt jelenti, hogy minden fertőzött legfeljebb egy további embernek adja át a vírust.
A fertőzések száma már akkor vészes emelkedésnek indulna, ha tíz fertőzött közül csak egyetlen egy adná tovább a kórokozót két embernek – vagyis az R0 1,1-re emelkedne -, „ami jól mutatja, mennyire fegyelmezetten kell eljárnunk a lazítás szakaszában” – mondta a kancellár, Angela Merkel legfőbb bizalmasaiként számon tartott 47 éves kereszténydemokrata politikus, aki végzettségét tekintve orvos, és 2001-től 2009-ig a giesseni egyetemi klinika aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének tudományos munkatársaként dolgozott.
Helge Braun kiemelte, hogy Németországnak „nagyon komolyan kell vennie” a Dél-Koreában alkalmazott stratégiát, amelynek célja a vírus lehető legteljesebb visszaszorítása a terjedését gátló intézkedésekkel, majd a visszatérés a mindennapi élet rendjéhez. Németország azonban fekvése és gazdasági szerkezete révén „nem tud, és nem is akar” annyira bezárkózni, mint Dél-Korea.
„Akármennyire is szorítjuk vissza a vírust, külföldről mindig újra bejön majd”, ezért továbbra is be kell tartani a tisztasági előírásokat és a társas távolságtartás szabályát, hogy alacsony maradjon a napi új fertőzések száma.
Minél kevesebb az új fertőzés, annál sikeresebb a fertőzési láncolatok feltárása és megszakítása. Ehhez a munkához tovább növelik az egészségügyi hatóságok személyzetét – mondta a miniszter, utalva a szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdai megállapodására, miszerint a járási egészségügyi hatóságoknál 20 ezer lakosonként fel kell állítani egy öt szakemberből álló munkacsoportot, amely csak a fertőzési láncok feltárásával, azaz kapcsolatkutatással és a tesztelés megszervezésével foglalkozik, szükség esetén pedig a hadsereg (Bundeswehr) támogatásával.
Az úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) alapjának szánt páneurópai rendszer (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing – PEPP-PT) fejlesztéséről Helge Braun elmondta, hogy módosítani kell az okostelefonokat működtető operációs rendszereken, amihez „a nagy digitális vállalatok” közreműködése szükséges.
„Sajnos ez néhány napnál hosszabb ideig tart” – emelte ki Helge Braun, jelezve, hogy a tervezettnél jóval később jelenhetnek meg a PEPP-PT-alapú alkalmazások.
A rendszert fejlesztő kutatócsoport egyik vezetője, Chris Boos egy április 10-én tett nyilatkozatában még azt mondta, hogy április 15. és április 19. között jelenhetnek meg az első ilyen alkalmazások. Mint mondta, a fejlesztés három fő célt szolgál.
Az első a fertőzésterjedési veszély megállapítására szolgáló adatok pontos mérése, a második a magánszféra sérthetetlenségének biztosítása, a harmadik az interoperabilitás, az alkalmazások országok közötti együttműködése, ami elősegítheti a járvány miatt bevezetett határigazgatási szigorítások visszavonását.
Németországban a Robert Koch járványügyi intézet adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) vasárnapig 139 897 ember szervezetében mutatták ki, ami 2458 esettel több az egy nappal korábbinál.
A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 2700-zal 88 000-re emelkedett. A vírus okozta betegségben (Covid-19) 4294 igazolt fertőzött halt meg, ez 184 esettel több az egy nappal korábbinál.
MTI, Kiemelt kép: illusztráció