Az internet jó dolog, hiszen olyan hasznos cikkeket is lehet rajta olvasni, mint ez. A netezők azonban veszélyben vannak. Minden tizedik internetező valamilyen csalás áldozata lesz. A legtöbb embert valamilyen online, tehát internetes trükkel verik át, érdemes tehát résen lenni! Segítünk, hogy téged ne lehessen átverni.
Az amerikai Stanford egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a csalások száma folyamatosan emelkedik ráadásul – 2018-ban mintegy 34%-kal több embert vertek át, mint az előtte való évben. Átlagosan egy áldozat 600 dollárt (kb. 178 ezer forintot) bukik egy átverésen. A Business Insider összeszedte a tanulmány alapján, melyek most a leggyakoribb átverések az interneten – rengeteg ezek közül minket, magyar felhasználókat is fenyeget – írja a Portfolió.hu.
1. Adóhivatali felszólítások
Általában e-mailes úton keresik meg áldozataikat azok a csalók, akik az adóhivatalnak adják ki magukat. A csalók hamis felszólítást küldenek, hogy adótartozása van az illetőnek, akik jellemzően egy adóhivataléval megegyező kamuoldalra irányítanak, majd felajánlják neki, hogy átutalással vagy kártyával is fizetheti az egyébként nem létező tartozását. „Jó” esetben csak pénzt, rosszabb esetben a kártyaadatokat is megszerzik a csalók. Fontos: Az adóhatóság, sosem küld ilyen levelet, ne dőlj be a csalóknak!
2. Adathalászok
Az adathalász támadások esetén szintén egy valódi intézmény (pl. bank) alkalmazottját személyesítik meg a csalók, akik valamilyen adatot (személyes adatot, hozzáférési adatokat, jelszókat, kártyaadatokat) kérnek el az áldozattól, melyet később felhasználhatnak ellene. Fontos: ha valaki e-mailen bármilyen jelszavadat kéri, azonnal szólaljon meg a vészvillogó a fejedben, hogy ez csalás!
Magyarországon gyakori ilyen trükk, hogy „adategyeztetés” céljából e-mailt küldenek az áldozatnak, aki egy kamu banki felületen megadja a felhasználónevét és jelszavát, így a bűnözők hozzáférést nyernek a netbankjához. Fontos: nézd meg az internet böngészőjének felső sávjában az úgynevezett domaint. Ha az .hu-ra (például a mi esetünkben most azt látod, hogy likenews.hu majd egy perjel után a cikk címe. Elegendő csak a .hu-ig figyelni) szóval, ha .hu a domain vége, akkor magyar oldalról van szó, amelyre a magyar törvények vonatkoznak. A csalók és a kamuoldalak szinte soha nem adnak meg .hu végű oldalt, hiszen ott lebukhatnának, mert visszakereshető az üzemeltető neve, címe.
3. Nem létező követelések
A fentiekhez hasonló módon dolgoznak azok a csalók, akik felszólítást küldenek valamilyen intézmény nevében az áldozatoknak, hogy valamilyen tartozásuk van feléjük. Az igazán trükkös csalók még ki is fürkészik azt, ha valaki valamilyen (általában online) szolgáltatást igénybe vett és a valós szolgáltatás kapcsán felmerült nem létező követeléssel teszik hitelessé a fizetési kérelmet. Az ilyen átveréseknek az amerikaiak mintegy 12%-a bedőlt olyan szinten, hogy konkrétan át is utaltak a csalóknak kisebb-nagyobb összegeket. Fontos: mielőtt bárkinek bármit fizetnél hívd fel a megadott számon őket és kérdezd meg miről van szó. Ha soha senki nem veszi fel a telefont, eszedbe se jusson fizetni!
4. Kamu lottónyeremények
A „nigériai herceg” néven is ismert átverés úgy működik, hogy valamilyen kamu lottónyeremény (vagy a nigériai herceg esetén konkrétan örökség) hírével megkeresik az áldozatukat a csalók, melyet egy kisebb összeg elutalásáért cserébe vehetnek át. Bár ősrégi trükkről van szó, a tanulmányban résztvevő, ezzel a csalással találkozó amerikaiak 15%-a bukott pénzt ilyen miatt. Fontos: gondolkodj egy picit! Ha nem vettél lottót, nem is nyerhettél. Ha nem hallottál a családi legendáriumban nigériai rokonságról, miért örökölnél bármit is?
5. Hamis csekkek
Gyakori átverési forma, hogy hamis készpénzfelvételre jogosító csekket küldenek ki a csalók, majd miután az áldozat bement a bankba, hogy a nem létező összeget felvegye, küldenek neki (általában késedelemre vagy hibára hivatkozva) egy fizetési kérelmet, melyben a csekken szereplő összeg egy részét visszakérik átutalással. Az csaló akkor jár sikerrel, ha az áldozat előbb elutalta a „visszafizetendő” összeget, minthogy a bank szól neki, hogy a csekk hamis. Fontos: Mindig tedd fel magadnak a kérdést, hogy ki és miért küldene nekem pénzt? Ha pedig később neked még fizetned is kell azért, hogy azt megkapd, mindenképpen gyanakodj!
6. A munkaadós átverés
Ez az átverés arról szól, hogy egy munkalehetőséggel keresik meg az áldozatot, majd ha igent mond, megkérik, hogy papírmunkára, tréningre vagy eszközök beszerzésére küldjön pénzt. Azok az amerikaiak, akiket ezzel az átveréssel betaláltak, 25%-kban be is fizették az elvárt összegeket. Fontos: eszedbe se jusson pénzt küldeni senkinek, mindig gyanakodj!
7. Technikai támogatást ígérő programok
Egy csomó weboldal feldob olyan „hirdetéseket”, melyek azt hazudják a felhasználónak, hogy vírust találtak a gépükön és azonnali „segítséget ajánlanak” számukra. Az óvatlan áldozatot átirányítják egy kamu informatikai karbantartóközpont „szakembereihez,” akik bizonyos összegért cserébe segítenek eltávolítani a vírust, amely valójában sosem volt a gépen. Meglepő módon azok, akik találkoztak ilyen hirdetésekkel, 32%-ban el is jutottak addig, hogy átutaljanak összegeket a „szolgáltatásért” cserébe – áll a tanulmányban. Fontos: Ha félsz, hogy vírusos a géped tölts le ingyenes vírusirtó programot. Ebben még a szomszéd srác is segíteni tud, ráadásul ingyen.
8. Online vásárlási átverések
Talán nem meglepő, hogy a legtöbben e-kereskedelmi oldalakon elhelyezett kamuhirdetéseknek válnak áldozatául, vagyis olyan termékeket rendelnek meg, amelyek nem léteznek. Előfordulhat az is, hogy a csaló kamuzik, például egy hamis „túlfizetett” csekkel, melynek egy részét a 4. pontban feltüntetettek szerint visszakéri. Szerencsére a legnagyobb online kereskedelmi oldalak már aktívan szűrik az ilyen csalásokat. Fontos: Minden online fizetés előtt gyanakodj, hívd fel őket telefonon. Ha nem éred el őket, eszedbe se jusson fizetni.
Kiemelt kép: illusztráció