Mint mondta, néhány helyen, így a tatabányai kórházban is voltak olyan egészségügyi dolgozók, akik betegen végezték a munkájukat, és nem kizárható, hogy ennek szerepe volt a járvány terjedésében.
Felhívta a figyelmet a fokozott fertőtlenítés és a távolságtartás fontosságára a munkahelyeken is, javasolta az étkezőkben, pihenő- és dohányzásra kijelölt helyeken az egyidőben ott tartózkodók számának korlátozását.
Ajánlott az épület belépési pontjain a fertőtlenítők kihelyezése, és a gyakran megérintett felületek – villanykapcsoló, lift gombjai, kilincsek – gyakori fertőtlenítése.
Szólt a szellőztetés fontosságáról is, mint mondta, ha nem megoldható a természetes szellőztetés, akkor ajánlott a szellőztető- és klímaberendezések tisztán tartása, virucid szerekkel történő kezelése.
Kiemelte a munkahelyek étkezőiben a higiénés szabályok betartásának fontosságát, valamint a munkahelyi sportolás során a sporteszközök fertőtlenítését és a kellő távolság betartását.
Arra a felvetésre, hogy többen is jelezték, februárban átestek egy, a koronavírushoz hasonló betegségen, elmondta: nem zárható ki, hogy ezek az emberek valóban átestek az új koronavírus fertőzésén, egy vérvizsgálat tudná ezt tisztázni, ha valóban átestek a megbetegedésen és a szervezetük megfelelő mennyiségű ellenanyagot termelt.
A gyógyultak vérplazmáját felhasználó kezelésről szólva azt mondta, az egyelőre kutatási projekt, nem nevezhető széles körben bevezetett terápiának, bár nagyon ígéretes kezelési módnak tűnik.
Képek: A kormany.hu által 2020. május 1-jén közreadott fotók a budapesti Szent János Kórház COVID osztályán készültek és az ott végzett gyógyító munkát mutatják be. MTI/kormany.hu/Árvai Károly
