450 méter drót tűnt el egy éjjel 1907-ben: a rézlopás mai pénzben több mint félmilliót ért
1907 márciusában 450 méter drótot vágtak le tolvajok Soroksár és a Pest megyei Dunaharaszti között. A zsákmány ma 560 ezer forintot érne, és a rézlopás ma is virágzik.
Egyszer csak eltűnt a drót
Régi újság, megdöbbentően ismerős történet. A Budapest Környéke című lap 1907 tavaszán számolt be arról, hogy március végén ismeretlen tettesek nagyjából 450 méternyi drótot vágtak le és tüntettek el Soroksár és Dunaharaszti között. A korabeli tudósítás szerint a gyanú erzsébetfalvi tolvajokra esett. A sárguló lapra az Országos Széchényi Könyvtár archívumában bukkantunk rá.
Ennyit ért a zsákmány 1907-ben
Számoljunk! Londonban 1907 áprilisában 96 fontot adtak egy tonna rézért, ami kilogrammonként körülbelül 2,3 koronát jelentett. Minden méter vezeték nagyjából 63 grammos volt, vagyis a 450 méternyi drótban hozzávetőleg 28 kiló réz lapult. Számításaink szerint a tolvajok így mintegy 65 korona értékű zsákmánnyal léptek le.
Mai pénzben: több mint egyhavi fizetés
És most jön a meglepő rész. 1907-ben egy gyári munkás nagyjából 50 koronát vitt haza havonta. A mai nettó átlagkereset 433 400 forint, vagyis egy akkori korona ma körülbelül 8700 forintnyi vásárlóerőt képviselne. Ezen az alapon a 65 koronás fogás ma mintegy 560 ezer forintot érne. Egyetlen éjszakai „műszak” így többet hozott, mint amennyit egy munkás egy teljes hónap alatt megkeresett.
Miért volt ilyen csábító a réz?
A réz akkoriban igazi kincsnek számított: a villamosítás és a telefonhálózat terjedése miatt mindenki kereste. A falvakat összekötő vezetékek lakatlan határban, mindenféle őrzés nélkül húzódtak. A levágott drótot gyorsan fel lehetett tekerni és el lehetett vinni. A fémkereskedőket nem érdekelte, honnan hozták az árut, a réz pedig hallgatott, és nem árulta el, honnan származik.
Ennyit fizetnek érte ma
A felvásárlók ma nagyjából 3400 forintot fizetnek egy kiló vörösréz-hulladékért. A 28 kiló rézért tehát mintegy 96 ezer forint ütné a tolvaj markát, ez körülbelül a mai átlagfizetés ötöde. Egy ilyen akcióval ma kevesebbet lehet keresni, mint 1907-ben, a tolvajoknak mégis megéri, mert a réz ára a történelmi csúcs közelében jár.
A tolvajok ma is lecsapnak
A kábellopás ma sem a múlt emléke: Budapesten és környékén is gyakran előfordul. A BKV-nál a fémtolvajok három év alatt 911 millió forintnyi kárt okoztak. A HÉV-vonalak és a villamospályák mellől rendszeresen tűnnek el kábelek, ilyenkor pedig járatok maradnak ki. Sok utas nem is sejti, hogy azért vár hiába a szerelvényre, mert valaki ellopta a kábelt.
Kétszázezer helyett kétmillió
A legfájóbb az egészben, hogy a javítás jóval drágább, mint amennyit a tolvaj zsebre tesz. A helyreállítás rendszerint az eltűnt anyag értékének két-háromszorosába kerül, de előfordul, hogy még ennél is többe. A H6-os HÉV vonalán egy 200 ezer forintos lopás után 2 millió forintot emésztett fel a helyreállítás.
Jött a szigorítás, zuhant a lopások száma
2013-ban szigorúbb szabályok léptek életbe a fémkereskedelemben. Azóta fémet felvásárolni csak engedéllyel szabad, az eladó személyazonosságát meg kell állapítani, készpénzzel pedig nem lehet fizetni. Az eredmény látványos lett: a MÁV-nál egyetlen év alatt 326-ról 52-re zuhant a kábellopások száma. Ebből jól látszik, hogy a tolvaj oda megy, ahol könnyen túladhat a zsákmányon.
Akkor és most: ugyanaz a recept
Több mint egy évszázad telt el, a recept mégis ugyanaz. A réz értékes, könnyű elvinni, és nehéz kideríteni, honnan származik, a vezetékek pedig hosszan, őrizetlenül futnak. Egyetlen dolog változott: az ellenőrzött felvásárlás miatt ma nehezebb pénzt csinálni a lopott rézből.











