Brutálisan drágult a sertéspárizsi, de sokkal többe kerül a tej, a sajt és a rizs is. A gyenge forint miatt pedig még mindig nincs vége az áremelkedésnek.
A sertéspárizsi a Privátbankár felmérése szerint közel 40 százalékkal drágább most, mint tavaly februárban, kilónként akár 2200 forintot is elkérnek érte.
Az Agrárkutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) szerint egyébként még az éven belül is rohamosan nő a sertéshús-készítmények ára. Míg 2020. 2. hetében a téliszalámi átlagára 7855,75 forint volt, addig a 7. hétre már 8 355,38 forintra emelkedett. De drágult a gyulai jellegű kolbász is, az év elején átlagosan 4 891,29 forintot kértek kilójáért, mostanra azonban 5 024,83 forintra emelkedett. A drágulásnak köze lehet a sertéspestis terjedéséhez.
A Privátbankár felmérése szerint egy év alatt 26 százalékkal drágult a rizs, 20 százalék fölött a tojás, a sajt és egyes üdítők. 10 százalékkal drágult a cukor, a száraztészta, a tejföl, a kenyér pedig közel 14 százalékkal.
Miért drágul minden?
A párizsi és a sertéshús termékek ára a sertéspestis járvány miatt emelkedik. Nagyon sok állatot küldtek kényszervágásra, ez a hús nem kerülhet forgalomba, megsemmisítik. Ha kevesebb a disznó a piacon, akkor a húsgyárak többet fizetnek a gazdáknak, hogy nekik adják el a malacokat. Ha drágábban veszik meg az állatot, az abból készült hústermék is drágább lesz.
A boltokban tapasztalható jelentős drágulás másik oka a forint gyengülése. Szerdán például minden idők leggyengébb árfolyamán lehetett valutát váltani. 340 forintba került egy euró, vagyis a valutaváltóknál már 349 forintos euróárral is lehetett találkozni. Ha romlik a forint értéke, könnyen megérthető, hogy a nyáron 1 euróba kerülő áruért 320 forintot kellett fizetni, ma pedig 340-et. A 20 forintos különbség 6,25%-os gyengülésnek, áremelkedésnek felel meg.
Kiemelt kép: illusztráció
