Egy perc a visszavágásra: a Tisza megfékezné a fideszes képviselők végeláthatatlan felszólalásait
Két perc helyett egyetlen perc, és akár egy egész frakció is elveszítheti a visszaszólás jogát: a Tisza átírná a házszabályt, hogy a fideszesek ne nyújthassák el az üléseket.
Éjjel tizenegy után érkezett a csomag
Kedd este, pontosan 23 óra 10 perckor került a parlament elé az anyag. A Tisza-frakció négy képviselője, Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd két módosító javaslattal állt elő. Mindössze néhány perccel korábban a kormány további 21 törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé. Fél év telt el az új parlament megalakulása óta, és most a játékszabályokhoz nyúlnak: az országgyűlési törvényt és a házszabályt is módosítanák. Utóbbi a Ház belső rendje, ez dönti el, kinek, mikor és meddig jár a szó.
Vége a hajnalig tartó szócsatáknak?
A frakció azt ígéri, hogy demokratikusabb és átláthatóbb lesz a törvényhozás, a viták pedig végre a lényegről szólnak majd. Ennek ára: kevesebb idő jut a beszédekre. A javaslat beterjesztője a vita nyitányán eddig fél órát kapott, ez 20 percre olvadna. A zárszó még drasztikusabban rövidülne: 30 helyett 15 perc. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást” – fogalmazott közleményében a Tisza-frakció.
Itt a lényeg: a személyes érintettség
Politikai szempontból egy másik pont a legizgalmasabb: szigorodnak a személyes érintettség szabályai. Ez az a lehetőség, amellyel a képviselő szót kérhet, ha valaki felszólalás közben megnevezi vagy támadja őt. A fideszes és KDNP-s politikusok a parlament májusi felállása óta rendszeresen bevetették ezt az eszközt, hogy visszavágjanak Magyar Péter hosszú napirend előtti beszédeire. Szeptemberben odáig jutott a helyzet, hogy Hallerné Nagy Anikó rendre utasította Pócs Jánost és Balla Györgyöt. Magyar Péter egyébként már nyáron szorgalmazta, hogy változzanak a szabályok.
Hatvan másodperc, és kész
Aki eddig személyes érintettség címén szólalt fel, két percet beszélhetett, a jövőben viszont csak egyet. Ha pedig ezek a hozzászólások érdemben megbénítják a Ház munkáját, az ülést vezető elnök aznapra lezárhatja a további ilyen felszólalások lehetőségét. A képviselőknek ilyenkor marad a papír: írásban fejthetik ki, amit szeretnének. Így nem fordulhat elő, hogy a válaszolni vágyó honatyák egymás után sorra elvigyék az egész ülésnapot.
Mostantól fekete-fehéren: ki számít érintettnek?
Az eddigi házszabály mindössze annyit mondott ki, hogy indokolt esetben az elnök szót adhat. Ez most megváltozna, a javaslat ugyanis pontosan felsorolja, mikor beszélhetünk érintettségről. Ilyen eset, ha a képviselőt a nevén vagy félreérthetetlenül szólítják meg, ha olyan kijelentést vagy tettet tulajdonítanak neki, amely nem tőle származik, ha kiforgatják korábbi szavait, vagy ha a magánéletét, a családját érintő állítással a becsületét vonják kétségbe. Ha viszont csak elhangzik a neve, vagy valaki a véleményét kritizálja, az még nem ad jogot a felszólalásra.
Aki trükközik, hónapokra elhallgat
Szigorú feltétel is jár hozzá: a felszólaló képviselő a beszéde legelején maximum két mondatban köteles elmagyarázni, mitől érintett. Ha ezt elmulasztja, az elnök elveszi tőle a szót. Aki ennek ellenére tovább beszél, egy hónapra elesik a személyes érintettség miatti felszólalás jogától, visszaesőként pedig két hónapra. A legkeményebb szankció a frakciókat sújthatja: ha egyazon ülésen ugyanabból a frakcióból hárman is áthágják a szabályt, az egész csapat egy hónapig nem élhet ezzel a lehetőséggel. A javaslat benyújtói szerint így nem lehet összehangoltan akadékoskodni.
Ritkábban jöhetnek a napirend előtti szónoklatok
A napirend előtti felszólalásokból is kevesebb lesz: a képviselők ezentúl hetente csupán egy erre kijelölt ülésnapon kérhetnek szót. Kivételt élvez a miniszterelnök, a kormány tagjai és a köztársasági elnök, ők továbbra is minden ülésnap kezdetén megszólalhatnak. Eltűnne az a kitétel is, amely szerint ilyenkor csak halaszthatatlan, rendkívüli ügyről lehet beszélni. Az ellenzék nem egyszer kifogásolta, hogy Magyar Péter ezt nem tartja tiszteletben. A kormányfő a jövőben bármilyen országos ügyről felszólalhat, ha ezt legalább egy órával az ülés kezdete előtt jelzi a házelnöknek.
Búcsú a milliós büntetésektől
A javaslat a sokmilliós fegyelmi bírságokat is eltüntetné. Az előző ciklusokban Kövér László házelnök nem ritkán 8–10 millió forintos büntetést rótt ki ellenzéki politikusokra. A megbírságoltak az Emberi Jogok Európai Bíróságán kerestek igazságot, és rendre nyertek, az Országgyűlés Hivatala így kénytelen volt visszautalni a levont összegeket. Forsthoffer Ágnes házelnök már korábban jelezte: nem kíván élni ezzel az eszközzel, mert úgy látja, a képviselők megélhetését sodorja veszélybe.
Legfeljebb háromhavi fizetés bánja
A képviselők fizetését tiszteletdíjnak hívják. A javaslat szerint megszűnne a bírságok kötelező minimuma, a maximumok pedig lejjebb kerülnének. A legsúlyosabb szankció háromhavi tiszteletdíj levonása lenne. Ezt az kaphatja, aki megakasztja az ülést, a vitát vagy a szavazást, illetve aki fizikai erőszakkal fenyeget vagy erőszakhoz folyamodik. Visszaesőknél duplázódik a tétel, így akár hathavi fizetés is odaveszhet.
Jelnyelv, külföldi idézés és más újdonságok
Az Európai Parlamentben ülő magyar képviselők a jövőben nem kaphatnak szót a hazai parlamentben. Kötelezően létre kell hozni egy állandó bizottságot, amely a társadalmi részvétellel foglalkozik. A Mentelmi Bizottságban minden frakció legalább egy helyhez jut, ennek a Mi Hazánk örülhet. A vizsgálóbizottságok határon túlra is küldhetnek idézést, így akár a Svájcban élő Nagy Mártont is meghallgathatják, online formában is. Jelnyelven is fel lehet majd szólalni. Ha minden a terv szerint alakul, az új szabályok 2027. február 1-jén lépnek hatályba.











