Napjainkban egyre szélesebb azon vállalatok köre, amelyek visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése mellett döntenek. Ez egyrészt egy természetes reakció a jelenlegi szabályozási változásokra, hiszen az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Visszaélés-bejelentési irányelve és számos más hazai jogszabály alapján is (pl. belső szervezeti integritási rendszer) rengeteg szervezetnek kell visszaélés-bejelentési rendszert üzemeltetnie. Másrészt egy ilyen rendszer bevezetése egyszerre előnyös a szervezetek és a munkavállalók számára is.
Ha valaki visszaélést észlel a munkahelyén, sajnos nehéz helyzetbe is kerülhet, ha ezt jelenteni akarná. A visszaélés-bejelentési irányelv erre a problémára kínál megoldást azáltal, hogy a munkavállalóknak és az üzleti partnereknek lehetőséget biztosít az észlelt visszaélések bejelentésére. Ezt azzal éri el, hogy a visszaélés-bejelentő (más néven whistleblower) és segítői számára biztosítja azt, hogy a bejelentés miatt ne érhesse őket semmiféle hátrány vagy megtorlás. Így a szervezetek könnyen ki tudják vizsgálni a beérkezett panaszokat, ennek köszönhetően pedig sokkal átláthatóbbá válik a működésük.
Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv nagyon sok szervezetet érint. Többek között az 10.000 lakos feletti önkormányzatok, az 50 munkavállaló feletti központi és helyi államigazgatási szervek, az 50 munkavállaló feletti állami gazdasági társaságok, valamint a legalább 250 munkavállaló feletti piaci gazdasági társaságok is kötelesek visszaélés-bejelentő rendszert működtetni.
2023. december 17-től pedig már a legalább 50 főt foglalkoztató, magánkézben lévő gazdasági társaságok is érintettek lesznek a szabályozásban.
Nyilvánvaló, hogy a whistleblower általában azon a szervezeten belül tesz bejelentést, ahol dolgozik. Továbbá, a munkavállalókon kívül még a szervezettel szerződéses kapcsolatban álló személyek is könnyen tudják észlelni a visszaéléseket. Azonban sokan nem akarják a szervezeten belül történt visszaélést bejelenteni, mivel félnek attól, hogy megtorlás éri őket a bejelentést követően, amely akár bevételkiesést, illetve a szerződésük felmondását is jelentheti; még annak ellenére is, hogy a hatékony működés érdekében a szervezet és a munkavállalók érdeke is a visszaélés bejelentése és megszüntetése lenne.
Tehát a munkavállalók elsősorban akkor fogják az általuk tapasztalt visszaéléseket jelenteni, ha biztosak abban, hogy a személyazonosságuk titokban marad és nem éri őket visszaélés-bejelentés miatti hátrány. Az Irányelv ezért a védelmet a whistleblowerek lehető legszélesebb körére kiterjeszti. Így visszaélést jelenthet az intézmény bármely foglalkoztatottja, a foglalkoztatási jogviszony minőségétől függetlenül (munkavállaló, köztisztviselő, közalkalmazott, kormányzati tisztviselő, rendvédelmi dolgozó stb.). Rajtuk kívül szintén tehetnek bejelentést a cég volt foglalkoztatottjai, alvállalkozói és beszállítói, a szervezettel szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozók, a szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezők, továbbá a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személyek, valamint az önkéntesek és a gyakornokok.
Az uniós jog megsértése esetén, számos területen lehet a jogsértéseket bejelenteni. Ez a működés olyan széles területeit jelenti, hogy szinte valamennyi szervezetet érint, amely a foglalkoztatottsági követelményeknek megfelel. Ilyen jogterületek például a személyes adatok kezelése és védelme, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértések, pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzése, továbbá a közbeszerzés, közegészségügy és fogyasztóvédelem.
Minden bejelentés esetén az azt fogadó szervezet legfontosabb kötelezettsége, hogy biztosítsa egyrészt a bejelentés megtételének lehetőségét, másrészt pedig azt, hogy a whistleblower személyazonossága ne derüljön ki és ezáltal ne érhesse őt semmiféle megtorlás. Ahhoz, hogy ezt egy szervezet teljesíteni tudja, már a bejelentések fogadásának is egy biztonságos, zárt visszaélés-bejelentő rendszerben kell történniük. Lényeges az is, hogy a bejelentésekhez csak az erre jogosultsággal rendelkező, vizsgálatot végző személyek férhessenek hozzá. Így például azt is biztosítani kell, hogy az informatikai szakemberek se érhessék el a bejelentések kezelésében részt vevő informatikai rendszereket, mert nem az ő feladatuk a visszaélés-bejelentések vizsgálata, azonban így lehetőségük van megismerni a whistleblower adatait és a bejelentés részleteit.
A Whisly visszaélés-bejelentő rendszer (részletes funkciók) számos egyedi funkciója mellett arra is lehetőséget nyújt, hogy a bejelentést kivizsgáló személy bizalmasan kommunikáljon a whistleblower-el a bejelentést követően is. A Whisly egy modern, könnyen kezelhető, online szoftver, melynek használatával a bejelentett visszaélés GDPR megfelelő módon kivizsgálható. Ezenfelül a kivizsgálást végző személyt több funkcióval is támogatja a rendszer, például fejlett feladatkezelővel ellátott admin felülettel, mely segíti a vizsgálat lefolytatását azáltal, hogy javaslatot tesz a vizsgálat során elvégzendő feladatokra, továbbá automatizált iratmintákkal és statisztikák szolgáltatásával és vizualizálásával.
A Whisly bejelentő felülete bármilyen eszközről elérhető a böngészőben egy egyedi linket keresztül, mely segítségével a bejelentés gyorsan és bizalmasan megtehető a nap 24 órájában.
Rengeteg olyan szervezetet érint a szabályozás, ahol korábban nem volt gyakorlata a visszaélés-bejelentések vizsgálatához hasonló belső eljárások lefolytatásának. Ezért a Whislyt kifejezetten úgy alkottuk meg, hogy teljes körű támogatást nyújtson a kivizsgálást végzőknek, akkor is, ha az adott személy még nem rendelkezik mély tapasztalattal a bejelentések kivizsgálása terén. Visszaélés-bejelentő rendszerünkkel időt spórolunk, és segítünk abban, hogy a vizsgálat a lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb legyen.
Látogasson el weboldalunkra a szabályozással, illetve a szoftverrel kapcsolatos részletes információkért, illetve próbálja ki demó visszaélés-bejelentő felületünket weboldalunkon.
