Ha manapság a fűtésre gondolunk, alighanem a horribilis számlák jutnak először az eszünkbe. Mi tagadás, már egy kisebb társasház melegen tartása is hatalmas összegeket emészthet fel, pláne, ha elavult a fűtési rendszer. Az ideális technika kiválasztásánál ugyanakkor a pénzügyek mellett például a kényelmi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell vennünk. Cikkünkből kiderül, mivel kell még számolni, ha a legjobb fűtést szeretnénk egy társasházba.

Milyen lehetőségeink vannak?

Először is tekintsük át a Magyarországon elérhető fűtési lehetőségeket, amelyek közül a tárasházak választhatnak.

Gázfűtés

Nem is kérdéses, hogy hazánkban változatlanul a gázfűtés számít a leginkább elterjedt fűtési módszernek. Nem véletlenül, hiszen a gázszolgáltatás lényegében az egész országban megfelelően kiépítésre került, így ez a technika bárhol könnyen hozzáférhető. A gáz ára azonban az egekbe szökött az elmúlt években, ráadásul ez a fűtés meglehetősen környezetszennyezőnek tekinthető.

Távhő

Ha kényelemről van szó, a távhőnek aligha akad konkurenciája. Egy ilyen rendszerrel a lakóknak semmi dolga, mert mindent a szolgáltatást végző cég intéz. Ennek ugyanakkor ára van – szó szerint és átvitt értelemben is. A távhőnél ugyanis teljesen ki vagyunk téve a szolgáltató árképzésének, azaz az esetleges áremeléseknek is. Ezzel együtt az egyedi szabályozásnak és elszámolásnak is búcsút inthetünk, ami a lakóknak fontos szempont lehet.

Villanyfűtés

Lépjünk tovább a korszerűbb és persze zöldebb megoldások felé! A villanyfűtés többféle technikát is magába foglal: ide tartozik a klímás fűtés vagy éppen az infrapanelek is. Mindkét esetben igaz, hogy akár napelemekkel is kombinálhatjuk a rendszert, ami – a kiépítés költségeitől eltekintve, hosszú távon – igen olcsó és fenntartható fűtést garantál. Egy régebbi társasháznál ugyanakkor drága lehet a kiépítése, ráadásul a villamos energia ára is kiszámíthatatlan.

Hőszivattyús fűtés

A hőszivattyú működése igen egyszerű: a berendezés a levegőből, a talajból vagy talajvízből nyeri a hőt, amit aztán eljuttat a hőcserélőkhöz (például a radiátorhoz). Ehhez csak áram szükséges, amihez persze a napelem is szóba jöhet. A hőszivattyú legnagyobb előnye, hogy semmilyen károsanyag-kibocsátással nem jár, így toronymagasan a legzöldebb technikának számít. Ami pedig a hátrányát illeti: a bekerülési költség magas lehet.

Milyen szempontok adják meg az ideális választást?

Most pedig térjünk át arra, hogy mi mindent kell figyelembe vennünk, amikor döntésre kerül a sor.

Környezetvédelem

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a környezetvédelmi szempontok szinte egyáltalán nem játszottak szerepet egy társasház fűtési rendszerének kiválasztásakor, mára a kérdés megkerülhetetlenné vált. Az olyan hagyományos, fosszilis energiahordozók, mint a földgáz vagy a faszén, sajnos hatalmas környezeti terhelést jelentenek, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Ezzel szemben az olyan modern technikák, mint például a hőszivattyú és a napelem, lényegében zéró emissziós megoldásnak mondhatók. A korszerű rendszerek ráadásul lényegesen hatékonyabbak, mint a hagyományos eljárások, ezért kevesebb energia megy pocsékba. Ezzel szintén hozzájárulunk a bolygónk megóvásához.

Pénzügyek

Az ideális fűtés kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy mekkora büdzséből gazdálkodhat a társasház. Lehet, hogy le vagyunk nyűgözve a hősszivattyúk működésétől, de sajnos a kiépítés költségeit nem engedheti meg magának a közösség. A racionális pénzügyi mérlegelés azonban különösen fontos egy ilyen esetben, hiszen nagy beruházásról van szó, ami évtizedekre szól. 

Mindenképp megéri tehát hosszú távon gondolkodni: érdemes várni és gyűjtögetni? Számoljuk ki, hogy a modern és zöld fűtésnek hány év lenne a megtérülési ideje, és ez alapján döntsünk. Korántsem biztos ugyanis, hogy az olcsóbb, de elavult technikákkal jobban járunk.

Megvalósíthatóság

Lehet, hogy a pénzügyeink rendben vannak és a modern technikák közül is kiválasztottuk az ideálisat, csak éppen a társasház valamilyen okból nem alkalmas az adott fűtési rendszer kiépítésére. A napelemekhez és a különböző elektromos fűtésekhez például kiváló állapotban lévő elektromos hálózat szükséges, ami főleg a régebbi építésű társasházaknál okozhat gondot.

Egy újonnan épülő ingatlannál pedig nem biztos, hogy a telekre vagy az utcába be van vezetve a gáz. Amennyiben ez nem történt meg, csak hatalmas extra költségek mellett tudnánk gázfűtést kiépíteni. A szintén rendkívül környezetbarát geotermikus hőnek pedig sokszor a jelentős földmunka szab gátat.

Fenntarthatóság

A környezetvédelemmel szorosan összefüggő kérdéskör, ami azonban más szempontokat is érint. Elsősorban azt, hogy vajon a fűtéshez használt energiahordozóra milyen jövő vár. Nem járunk jól ugyanis, ha a most kiépített rendszerünk viszonylag rövid idő alatt elavulttá, vagy éppen használhatatlanná válik. Márpedig a fosszilis energiahordozók napjai meg vannak számlálva, ezért évtizedes távlatokban gondolkodva biztosan nem tekinthetők fenntarthatónak.

A mérleg nyelve tehát ismét a megújuló energiaforrások felé billenhet, hiszen napenergiából vagy geotermikus hőből sosem fog kifogyni az emberiség. A fenntarthatóság kapcsán azt is gondoljuk végig, hogy a kiszemelt fűtés technikailag mennyire számít korszerűnek.

Hosszú távú kiadások

Amikor egy társasházhoz keressük a leginkább ideális fűtési rendszert, az anyagiak biztosan előkelő helyen szerepelnek majd a prioritásaink között. Ne essünk abba a hibába, hogy csak az azonnal felmerülő, azaz bekerülési költségeket vesszük figyelembe. Kétségtelen, hogy ez jelenti a legnagyobb terhet a büdzsében, de a hosszú távú kiadások is legalább ilyen lényegesek.

Egyrészt számít, hogy maga az energiahordozó mennyibe kerül majd a kiépítés után, másrészt arra is gondolnunk kell, hogy speciális szaktudást igényel-e a felügyelet, korszerűsítés és a karbantartás.

Karbantartási igény

Ezzel pedig el is jutottunk a következő ponthoz, vagyis a karbantartási igényekhez. Természetesen minden fűtési rendszerre igaz, hogy folyamatos karbantartást igényel, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a javításra milyen gyakran van szükség és hog az mekkora összegeket emészt fel. Egy elavult gázkazánnal például gyakori vendég lesz nálunk a szerelő, hiszen egy ilyen berendezést kizárólag szakember szervizelhet.

A távhő esetében lényegében nem beszélhetünk karbantartási igényről, legfeljebb a hőleadókat és a vezetékhálózatot kell szinten tartanunk. A modern, zöld technikák jellemzően igen megbízhatók, minimális karbantartási igénnyel.

Elérhető támogatások

Egy kisebb társasház fűtési rendszerének kialakítása vagy korszerűsítése garantáltan több millió forintot kóstál majd. Ez óriási terhet ró a lakókra vagy az építtetőre, fenntartóra, ezért mindenképp célszerű utánanézni, hogy milyen állami vagy uniós támogatások érhetők el.

Különösen akkor járhatunk szerencsével, ha a régi, elavult fűtési rendszert szeretnénk modernizálni, hiszen a zöld és megújuló technikákra jellemzően nagyobb és szélesebb körű támogatásokat vehetünk igénybe. Mivel a pályázatok meglehetősen bonyolultak lehetnek, és sokféle kritériumnak kell megfelelni, érdemes lehet pályázatíró szakemberhez fordulni.

Biztonság

Környezetvédelem, fenntarthatóság, ár-érték arány: ezek mind fontosak, de arra is gondolnunk kell, hogy a fűtési rendszer mennyire bizonyul biztonságosnak. Talán mondani sem kell, hogy ebben a tekintetben a gázfűtés vizsgázik a legrosszabbul. A robbanásveszélyen túl sajnos a szén-monoxid szivárgás is komoly problémákat okozhat.

A zöld technikák vitán felül jobban teljesítenek. Mind a napelemekre, mind a hőszivattyúkra igaz, hogy állandó karbantartás mellett minimális a meghibásodás esélye. Egy-egy probléma pedig nagyon kicsi eséllyel járhat olyan végzetes következményekkel, mint a gázrobbanás vagy a szén-monoxid-mérgezés.

Hőleadó egységek típusa

Egy társasházban sokféle hőleadó egységet telepíthetünk. A legelterjedtebbnek a radiátor számít, de nem ritka a gázkonvektor vagy a padlófűtés sem. Amikor az új fűtést tervezzük, gondoljunk arra is, hogy az új technika kompatibilis-e a meglévő hőleadókkal. Ha nem, akkor számoljunk utána, hogy belefér-e a költségvetésünkbe a hőleadók cseréje. A hőszivattyú működése például lehetővé teszi, hogy a már telepített radiátorokat használjuk, emellett a padlófűtésnek sincs akadálya. A napelemek vagy az infrapanelek ugyanakkor más megoldást igényelnek.

A lakók véleménye döntő lehet

A fentebb részletezett szempontokat mindenképp számításba kell vennünk, a végső szó ugyanakkor a lakóké kell, hogy legyen. Ők fogják napi szinten használni a rendszert, ezért olyan megoldást kell találnunk, ami mindenki számára elfogadható. Az egyéni preferenciák itt sokat nyomnak a latba: valaki a költségeket tekinti a legrelevánsabbnak, más a kényelmet, míg megint mások esetleg a zajszintet vagy a fűtés átalakításával járó munkálatok okozta kényelmetlenségeket.

Semmiképp ne kövessük el azt a hibát, hogy a tulajdonosokat kihagyjuk a döntésből! Akár egy lakógyűlést is összehívhatunk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét és szavazhat a számára szimpatikus fűtésről. Ha erre nincs lehetőség, akkor pedig egy kör e-mail lehet jó megoldás, ahol a lakók állást foglalhatnak.

Keressünk szakembert, ha bizonytalanok vagyunk

Közös képviselőként vagy társasház-tulajdonosként bizony könnyű elveszni a technikai részletekben. Minden fűtési rendszer bonyolult és komoly szakértelmet kíván, ezért célszerű lehet profikhoz fordulni. Egy fűtésszerelővel menjünk végig a fenti szempontokon, hogy a lehető legmegalapozottabb döntést hozhassuk!

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő: terralux.hu

Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek egy hónapig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát.