Eszenyi Enikő, Rudolf Péter és Csányi János nyújtotta be a pályázatát a Vígszínház igazgatói posztjára. Nagy a harc, a Vígért, nem csoda, hogy fokozódnak az indulatok a színház körül. Eszenyinek a napokban többen alaposan nekimentek, neves színművészek kifogásolták a vezetési stílusát. A Színházművészeti Bizottság kedden Eszenyit jelölte a posztra, a végleges döntést azonban a Fővárosi Közgyűlés hozza meg március végén.

Eszenyi Enikő 59 éves és 2009 óta igazgatja a Vígszínházat, most újabb 5 évre hosszabbítana. A napokban támadások kereszttüzébe került a direktor asszony. Több neves színész nyílt levélben lelki terrorról, véget nem érő hisztikről, megalázásról ír. Kedden bejelentette a főváros kultúráért felelős főpolgármester-helyettese, Gy. Németh Erzsébet, hogy vizsgálatot indít a Vígszínház helyzete miatt.

Eszenyi Enikő ezzel kapcsolatban a következőket mondta a 24.hu-nak: „Színházi emberként csak azt mondhatom, hogy egy felfokozott próbafolyamat közben sok minden elhangzik, de mivel profik vagyunk, a helyén kezeljük ezeket a szituációkat, tudjuk, hogy miként kell elválasztani a megszólalásokból a lényegeset a lényegtelentől”

Szerinte nem a színházban uralkodó rossz hangulat okozza a dolgozók körében tapasztalható nagy léptékű fluktuációt. Úgy véli, nem szabad összekeverni egyes munkatársak szakmai alkalmasságát/alkalmatlanságát a színház egészében történő mozgásokkal, mert utóbbinak sokkal inkább az állandó megújulásra való törekvéshez van köze. Eszenyi azt elismerte, hogy a kreatív, alkotói világban néha valóban gondot jelent, hol kell meghúzni a határokat munkaidő és szabadidő között. Állítása szerint azonban igyekszik korlátozni magát ezen a téren, és tiszteletben tartani ezt a határt.

Rudolf Péter modern népszínházat akar

A másik nagy esélyes, a 61 éves Rudolf Péter, Budapesten született, de gyermekkorát Vácon és környékén töltötte. Csányi Jánoshoz hasonlóan ő is nyilvánosságra hozta pályázatának rövidített változatát. Ő egy polgári népszínházat képzel el a Szent István körúton. Így fogalmaz: „Talán nem naivitás hinni, hogy egy ilyen súlyú intézmény, mint a Vígszínház, alakíthat, változtathat frusztrációkkal terhelt közgondolkodásunkon. Engem nem érdekel senki politikai beállítódása. Ügyekhez van viszonyom, ezek mentén szólalok meg, függetlenül attól, mely politikai erő szája ízének felel meg a mondandóm” – írta a színész-rendező, akinek saját bevallása szerint ez a közéleti-színházi hitvallása is: „Kibeszélni. Vonalat húzni. Békét teremteni.”  

Rudolf Várkonyi Zoltán Vígszínházát tekinti követendő példának, ebből kifolyólag célja a „modern, 21. századi, művészszínházi jelleg megőrzése és erősítése, illetve a jó értelemben vett népszínházi hagyomány folytatása, vagyis a magaskultúra, a klasszikus és kortárs dráma értékeinek közvetítése széles tömegek számára.

Csányi a különös figura

Csányi János színművész-rendező a legfiatalabb versenyző, 54 éves, Vácon született. A hvg.hu összeállítása szerint különös figurája a magyar színháztörténetnek. Ő hozta létre 1994-ben azt a Szentivánéji álom című előadást, amely olyan jól sikerült, hogy a részvevők elhatározták, együtt maradnak, és színházat alapítanak. Ez lett az újonnan épült Bárka Színház.

Ugyanakkor igazgatóként nem volt sikeres, a társulat tíz tagja az ezredfordulón lemondásra szólította fel az alapító-igazgatót, „feloldhatatlan művészi és emberi bizalmatlanság” okán, ő azonban maradt. A társulat fele – köztük Gyabronka József, Mucsi Zoltán, Pokorny Lia és Udvaros Dorottya – távoztak. Csányi csak a színház anyagi ellehetetlenítése idején, 2005-ben távozott. Nem maradt munka nélkül, ekkor pályázott Vidnyánszky Attilával a debreceni Csokonai Színház vezetésére.

Alig egy év múlva azonban közös megegyezéssel távozott az igazgatói posztról, Halász János a város alpolgármestere akkor azt mondta, „lemondásának oka, hogy az igazgató 36 millió forinttal túllépte a költségvetést”. 2012-ben a Székesfehérvári Vörösmarty Színház stratégiai és fejlesztési igazgatója lett, de Szikora János igazgató szerint „rögtön az elején kiderült, hogy annyira eltértek az elképzeléseink, hogy egy éven belül távozott”.

Ki az igazán esélyes?

A jelöltek közül Eszennyi és Rudolf tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Eszenyinek azonban két rossz pontja biztos van a főváros új ellenzéki vezetésnél. Legutóbb csendben hallgatott a színházak finanszírozása kapcsán kialakult vitában, a másik pedig a hiszi-ügy. Ha bebizonyosodik, hogy a Vígben valóban Eszenyi megalázta a munkatársait, akkor a főváros nagy eséllyel kiléphet mögüle. Ekkor érkezhet jó kompromisszumként a kormány és a főváros számára is elfogadható Rudolf Péter, de nevető harmadikként Csányi János is befuthat.

Kik szavaztak eddig Eszenyi mellett?

A bizottságba Kásler Miklós miniszter ajánlására az Előadó-művészeti Főosztály vezetője ült, egy tagot a szakszervezet küldött. A Színházművészeti Bizottság Oberfrank Pált, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját, Nemcsák Károlyt, a József Attila Színház igazgatóját, Kiss B. Attilát, a Budapesti Operettszínház főigazgatóját és Kósa Péter Zsigmondot, a Pesti Magyar Színház gazdasági igazgatóját delegálta. A főváros két tagot küldött: Hassay Zsófiát és Tóth Józsefet, míg a Vígszínház részéről Hegyi Barbara szavazhatott a pályázatokról. A szavazatok az alábbi módon oszlottak meg:

Eszenyi Enikő 6 igen és 3 nem, Rudolf Péter pedig 4 igen és 3 nem szavazatot kapott, az ő esetében ketten tartózkodtak. Csányi János nem kapott voksot. Ennek megfelelően a bizottság ismét Eszenyi Enikőt javasolja a posztra, a végső döntést azonban nem ők, hanem a Fővárosi Közgyűlés fogja meghozni március végén.

Kiemelt kép: Rudolf Péter, Eszenyi Enikő, Csányi János – BPK montázs