Az oltási szempontból bezzeg országnak tartott Szerbiában 10 ezer fős mintán végeztek kutatást arról, milyen védettséget adnak a Sinopharm, a Szputnyik V. és a Pfizer koronavírus-elleni vakcinái. Meglepő eredményre jutottak a kutatók.

Szerb kutatás 10 ezer emberen

Szerbia polgárai a védőoltás után jól fejlett immunitással rendelkeznek a Covid-19 ellen – derül ki a vakcinák hatásosságát és a védettséget vizsgáló szerbiai hivatal, a Nukleáris Energetikai Intézet (INEP) 10 000 fős mintán végzett kutatásának eredményeiből – írja a Danas lapra hivatkozva a Napi.hu. A LikeNews.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A Pfizer a legjobb

Az oltott személyeknél az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az oltás után és két héttel az újraoltás után, valamint havi rendszerességgel elemezték. Az adatok alapján az látszik, hogy Pfizer-vakcina már az első adag alkalmazásakor antitesteket termel, az oltottak 85 százalékánál mértek megfelelő választ, míg a második dózisra az újraoltottak 95 százalékánál volt ez tapasztalható.

A Szputnyik is kiváló eredményt ért el

A Szputnyik V-vakcina esetében jó ellenanyagválaszt mértek minden korosztályban három héttel az első adag beadása után, a második oltást követően pedig 92 százalékos volt az antitestválasz aránya. Az AstraZeneca esetében csak az első dózis beadása utánról vannak adatok, mivel nem oltanak vele elég rég óta Szerbiában.

Leggyengébb a Sinopharm

A leggyengébb, de azért így is jó immunizálási eredményt a Sinopharm-vakcinánál mérték az INEP kutatói: a 20 és 65 év közötti emberek több mint 90 százalékánál mértek antitestválaszt a második oltás után két héttel.

Az idősebbeknél még kevesebb

A Sinopharmmal beoltott idősebb szerb lakosság körében valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezet nem rendelkezik immunitással, mindenképpen további kutatások szükségesek – fogalmaztak a szerb kutatók.

Három oltás

Ezt már maga a gyártó is vizsgálja, valamint az Egyesült Arab Emírségekben megkezdődött annak kutatása, hogy egy harmadik oltással érjék el a megfelelő antitestválaszt azoknál, akiknél a második oltás nem indult meg a termelődés.

A második után 28 nap múlva

Azt is érdemes tisztázni a Sinopharm-vakcinák esetében, hogy a hivatalos ajánlás szerint is csak a második oltást követő 28. napra alakul ki a védettség, addig mindenki viselkedjen úgy, mintha egyáltalán nem lenne beoltva.

Vasércet sem versenyautóval szállítanak

Fontos azonban kiemelni, hogy az anittestválasz nem azonos a hatásosággal és a hatékonysággal: olyan mintha egy autó esetében a végsebességet és a lóerőt hasonlítanánk össze. Egy sport autó lehet, hogy 250 kilométer/órás sebességgel is képes haladni, de vasércet inkább kamionnal szállítanak. Egy Kamaz végsebessége, hatékonyság tehát alacsonyabb, de motorereje (immunogenicitás) jobb lehet.

Sejtválasz is fontos

Erre utalt Gnjatović is, aki kiemelte: “a szervezet sejtválasza is fontos, nem csak az antitestek, és ezt külön meg kell vizsgálni az olyan betegeknél, akiknél nem regisztráltak termelődést. Az embereknek nem kell aggódniuk, a vakcinák védelmet adnak, és szervezet reagál a koronavírusra. Nincs összefüggés az oltás utáni antitestek koncentrációja és a védettség között, mert az antitestek csak az immunrendszer egyik tényezői”.

Minden vakcina hatásos

Hangsúlyozza, hogy egyértelmű, hogy a vakcinák védenek, és még ha fertőzés is történik, a tünetek enyhébbek. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy továbbra is maszkot kell viselni és távolságot kell tartani, hogy a vírus terjedését minimalizálják. A LikeNews.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép forrása: MTI/Vasvári Tamás