Májusban bedurran az eperszezon, az utak szélén és a településeken sok helyen találkozni a termelői és a lajosmizsei eper varázsszavakkal. A 2021-es hűvös, csapadékos tavasz miatt bő két hetes csúszásban van az eper érése. Nagy kérdés, hogy az epreseknél mit is árulnak: tényleg magyart vagy csak magyarnak hazudott átcsomagolt, olcsó görög epret. Egy szakértő mindjárt elmondja, hogyan tudod megkülönböztetni az igazi magyar epret a külfölditől és a cikk végén azt is meglátod, hol és hogyan vehetsz 100%-osan finom lajosmizsei epret.

Lajosmizsei eper

Az ország eperfővárosa Lajosmizse. Annyi bódén olvasható, a lajosmizsei eper felirat, hogy sok embernek az eper már-már egyet jelent Lajosmizsével. A Dél-pesti agglomerációban fekvő kisváros termőföldje, kiváló éghajlati adottságai, a helyi szorgalmas gazdák és persze a közeli főváros felvevőpiaca méltán tette híressé a lajosmizsei epret az utóbbi évtizedekben. A Covid nekik sem jött jól, viszont kitaláltak egy nagyon jó módszert arra, hogyan lehet tőlük könnyen igazi lajosmizsei epret venni. Mindjárt elmondjuk, de előbb lássuk mi a helyzet a görög eperrel.

Miért drágább a magyar eper?

A csodaszép piros gyümölcsök és az árcédulák láttán sok vásárló felteszi magában a kérdést, hogy miért drágább a fővárostól alig 30 km-re termett eper, mint a távoli országokból, Görögországból, Spanyolországból ide szállított gyümölcs.

Nagyüzemi külföldi eper

A termesztési technológiákban a legközismertebb a fóliázás, nálunk is az első termés fóliában terem. Olaszországban és Spanyolországban hatalmas alapterületű fóliákban termelik a szamócát. A görögök lecserélték az egész mezőgazdaságukat, hogy a piaci igényeket ki tudják elégíteni, most már nemcsak szamócában, hanem barackban is az olaszok és a spanyolok előtt járnak, korábban be tudnak jutni a piacra – mondta Simon Gergely, a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének tanszékvezetője.

Több termés

Kulcskérdés a napsütéses órák száma is, amiben a déli országok verhetetlenek, a görögök pedig különösen kihasználják az ország fekvését. Nemcsak elsők tudnak lenni, de az olcsó napenergia miatt magasabb hozamokat tudnak elérni. Viszonyításképp, amíg nálunk egy hektáron átlagosan 18 tonna őszibarack terem, a görögöknél 30 tonna, és így van ez az eperrel is ez pedig az árakon is meglátszik.

Olcsó albán munkaerő

A görögnek mondott eper általában albán vagy macedón fóliasátrakban érik. A roppant olcsó albán munkaerő, a több gyümölcs és a kisebb adók miatt olcsóbban tudják piacra dobni a görög epret – mondta a szakértő.

Átcsomagolják

Csizmadia György agrárszakértő, és epertermelő korábban arról beszélt, hogy a külföldről behozott eper jóval olcsóbb, ezért sajnos van olyan nyerészkedő kereskedő, aki az olcsó külföldi epret átcsomagolja, és eladja drága magyar eperként.

Szabadon megy az átcsomagolás

Egy másik termelő korábban arról számolt be a 24.hu-nak, hogy a spanyol import epret az orra előtt „magyarították” a Nagybanin egy standon. Kiszedték az eredeti spanyol rekeszekből a kis átlátszó műanyag dobozkákat, és abból átöntötték az epret a magyar felségjelű faládákba. Azt is elmondta, hogy a Nagybanin szabadon megy az átcsomagolás, legfeljebb aki szégyenlősebb, az nem az asztalon csinálja, hogy mindenki lássa, hanem a kocsijában.

Így ismerheted fel a magyar epret

Azonban meg lehet különböztetni őket, mert Magyarországon azt a fajta epret termelik, amelyik illatos, kisebb a termelőképessége, puhább, de ízletesebb, és nem lehet messzire szállítani, míg a külföldről származó eper robusztusabb, roppanós, és nem annyira ízletes – magyarázta a szakember, mert 2-3 nappal a szájérettség előtt le kell szedni, így  akár egy hetes is lehet, mire megvesszük. A szájérettség azt jelenti, hogy leszedéskor azonnal fogyasztható, édes, zamatos – magyarázta.

Leszedés után nem érik tovább az eper

Az Európai Unión belül a zöldség-gyümölcs piac rendkívül globalizált, egy-két napon belül eljutnak a kamionok a kontinens bármelyik sarkába, mégis vannak az importnak hátulütői. Ahhoz, hogy a szamóca kibírja a szállítást, alacsonyabb érettségi állapotban szedik le. Viszont nem minden gyümölcs, a szamóca sem, utóérő. Míg az almában még a leszedés után is folytatódik a keményítő cukorrá alakulása, a szamócánál a szedés után már nincs pozitív változás, esetleg kicsit beszíneződik, puhább lesz, de az íze nem lesz jobb – mondta Simon Gergely, a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének tanszékvezetője.

Bizalmatlan magyar vásárlók

A vásárlók azonban szemre vásárolnak, ezért is népszerűk délen például a korán színeződő fajták. Egy új fajta bevezetése a piacra komoly marketinget igényel, ugyanis az emberek ragaszkodnak a megszokott színhez és alakhoz. Különösen a magyar vásárlók bizalmatlanok az új fajtákkal, pedig nem érdemes a szemünkre hagyatkozni: ha nincs lehetőség megkóstolni a terméket, érdemes inkább illat alapján dönteni, mintsem forma vagy szín után vásárolni – tanácsolta a szakértő.

A Covid betett a lajosmizsei epreseknek is

A koronavírus-járvány a lajosmizsei termelőket is nehéz helyzetbe hozta, ezért egy új és biztonságos módszert dolgoztak ki a gyümölcs értékesítésére, amellyel a fogyasztók is jól járnak. A különleges intézkedés lényege, hogy a termelők közvetlenül érjék el a fogyasztókat, így a lehető legrövidebb úton és a leggyorsabban, a szedést követő 12-24 órán belül a vásárlók asztalán lehet a gyümölcs, ami a szamóca frissessége és felhasználhatósága miatt nagyon fontos szempont. Minimum 5 kg epret lehet rendelni, a részletek ide kattintva érhetők el és az alábbi videóban.

Kiemelt kép forrása: Facebook/Lajosmizsei Eper