Az orvosi kamarának elege lett abból, hogy egyes intézményvezetők, főorvosok és osztályvezetők, vagyis az orvosbárók havonta több milliós vagy több tízmilliós adózatlan jövedelmet visznek haza, ezért bünetőjogi kategóriába sorolnák a hálapénz elfogadását. A miniszter azonban hallani sem akar arról, hogy egy orvos bíróság elé álljon azért, mert valaki a zsebébe dugott egy borítékot. Egy zöldségest megbüntetnek, ha nem ad számlát, egyes orvosoknak viszont mindent lehet.

A hálapénz-hierarchia tetején az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne. Holott a társadalombiztosítás fizeti az eszközöket, az anyagot, az ápolónőt, de még a takarítónőt is. Marketingre sem kell költeniük, hisz teli van betegekkel a kórház. A magas és adózatlan jövedelem biztos, kockázat nincs. Ezt fejeli meg még a beszállítóktól kapott kenőpénz –írta az Indexen még 2016-ban Lantos Gabriella.

A Róbert Károly Kórház gazdasági igazgatója szerint az orvosbárók közé pár ezer orvos tartozik, az általuk megkeresett hálapénz havonta 1-8 millió forint között van, ami évi 12-100 millió forintos tiszta jövedelmet jelent fejenként. Az orvosok 20 százaléka viheti haza a hálapénz 80 százalékát, kb. 50 milliárd forintot. A többi orvos osztozik a maradékon, nekik fejenként és évente 1-2 millió forint jut.

Persze ez nagyon változó, hisz van, aki tényleg nem fogad el hálapénzt. Van, aki nem is kap, mert nagyon fiatal, vagy nagyon szegény környéken dolgozik. És vannak, akik kapnak, többet vagy kevesebbet. A még itthon maradt körülbelül  30 000 orvos tehát mintha nem is ugyanabba a társadalmi csoportba tartozna.

Az orvosbárók két-háromszor többet keresnek, mint a Nyugat-Európai kollégáik, ott az átlagfizetés évi nettó 25 millió forint körül van. A többség, a hűbéresek nagyon sok munkával ennek kb. a felét-harmadát keresik meg. A fiatal szakorvosok, az elszegényedett vidéken dolgozók és a becsületes szentek a hierarchia alján állva jó, ha ennek a tizedét kapják. Az orvosok jövedelmét nem a szaktudásuk, hanem a különféle rangsorokban elfoglalt helyük határozza meg. Nem csoda, hogy a fiatalok közül egyre többen már be sem szállnak ebbe a kihalásos alapon működő rendszerbe, külföldre mennek, vagy pályaelhagyó lesz belőlük.

Mi is az a hálapénz?

Nagyon fontos jövedelemforrás a hálapénz. Nincs olyan kórházigazgató, aki megtiltotta volna a hálapénz elfogadását a kórházában. Így a hálapénz is legitim jövedelemnek számít, még akkor is, ha nem adózik utána szinte senki.

A hálapénz a hétköznapi korrupció. A jobb ellátás reményének vagy illúziójának megvásárlása egy, az ellátás minőségét érdemben befolyásolni tudó ponton. Emiatt nem is különbözik a tarifától, az ellátás előtt előre elkért díjazástól. Mindkettő megvesztegetés, tehát pénzért jogosulatlan előnyhöz juttatás.

Nem kell utána adózni

Az orvosnak nem kell bevallania, hogy mennyit kapott, nem kell számlát adnia, így a hálapénz adózatlan jövedelemnek számít. Pont olyan, mint amikor a zöldségesnél nem kapunk ezer forintról számlát. Csak ugye a zöldségest ellenőrzi a NAV, és ha lebukik, súlyos pénzbüntetésre számíthat.  Az orvost viszont senki nem ellenőrzi, így nem is bukik le soha és nem is kell büntetést fizetnie.

Az orvosi kamarának is elege van ebből a rendszerből

Tavaly novemberben, 16 év után, új elnöke lett a Magyar Orvosi Kamarának. Kincses Gyula és csapata pár hét alatt egy olyan átfogó bérrendezési koncepciót tett le a minisztérium asztalára, amely tartalmazza az orvosok jelentős béremelését.  A bérrendezés mellett büntetőjogi kategória lenne a hálapénz adása és elfogadása is. A miniszter azonban elutasította a kamara javaslatát és semmiképpen sem büntetné a hálapénz elfogadását.

Orvosbárónak tartják a minisztert is

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő ezzel kapcsolatban blogjában azt írja, hogy „az EMMI-t vezető Kásler Miklós ugyanis az egyik legnagyobb hatalmú orvosbáróból lett miniszter (Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt – szerk). Így tényleg semmi csodálkoznivaló nincs abban, hogy Kásler a szintén professzor államtitkárát a frontvonalba tolva, az orvosbárók érdekeit szem előtt tartva visszadobta az orvosi kamara ajánlatát. Sőt kifejezetten a hálapénz krimianalizálása ellen foglalt állást az EMMI, fenntartja a jelenlegi rendszert, amely az orvosbárókon kívül senkinek sem szolgálja az érdekeit.”

A hálapénz ugyanis nemcsak egy plusz kiadás a lakosság számára, hanem sok beteg ezzel próbálja meg kétségbeesve sokszor az életét is megvásárolni. Annak ellenére fizetik, hogy a hálapénz mögött nincsen semmi garancia, sem minőségi biztosíték. Azonban arra tökéletesen alkalmas, hogy szétrombolja az orvos-beteg kapcsolatot és polipként fojtogatja az egészségügyet. Elriasztja az utánpótlást is, ami a mostani helyzetben, az egyre növekvő orvoshiány közepette már magában is végzetes hatás.

Nem akarnak tanítani az orvosbárók

Kunetz szerint már az egyetemeken is egyre inkább bevett gyakorlat, hogy az orvostanhallgatókat nem a szakma nagyjai, hanem sokszor rezidensek, vagy akár idősebb orvostanhallgatók oktatják. Ahogyan egy szakorvosjelölt, még a szakvizsgájának megszerzése előtt felelős a rezidensek oktatásáért is gyakran, amíg az osztályvezető professzor, vagy főorvos éppen a hálapénzt kergeti az állami magánrendelésén. Merthogy gyakran a fizetősnek kinéző betegeket azonnal elhappolja a főorvos úr a rezidensek elől, még akkor is, ha egy rutinműtétről van szó, és abból a rezidens sokat tanulhatna, míg a főorvos számára nem jelent kihívást. 

Balogh Zoltánnak volt egy terve

Balogh Zoltán az EMMI korábbi minisztereként tett olyan javaslatot, amely arról szólt, hogy azok az orvosok akik állami intézményekben dolgoznak, ne folytathassanak magánrendelést. Ez a lépés azért is lett volna fontos, mert az orvosok többsége, a magánrendelésen kifizetteti a drága vizsgálatokat a betegekkel, majd az állami intézmények eszközeivel végzi vagy végezteti el a vizsgálatokat, amelyet a társadalombiztosítással is kifizettet. Így a beteg kétszer is fizet: azaz, egyszer a zsebéből, aztán a tb alapjából, ugyanazért az egy vizsgálatért.

Ez az ötlet amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is szállt. A javaslat után soha nem tért vissza senki erre a kérdésre. Ebből is látszik, hogy a kórházigazgatóknak és a döntéshozóknak nem érdeke, hogy a jelenlegi, átláthatatlan, a betegek számára káros rendszer megszűnjön.

Kórházigazgatók ülnek a bársonyszékben

Az egészségügyi miniszterek és államtitkárok gyakran váltják egymást Magyarországon. Abba a bizonyos bársonyszékbe általában kórházigazgatókat ültetnek, akik maguk is működtetik a jelenlegi rendszert. És mivel gyorsan kopnak az egészségügyért felelős politikusok, így általában vissza is kerülnek a korábban koptatott kórházigazgatói székükbe például Nagy Anikó, aki a 3. Orbán-kormány egészségügyi államtitkára lett, pár hónap után lemondott és újra a Heim Pál Kórházat vezeti, így nekik nem érdekük magukra haragítani a szakmát, illetve veszélybe sodorni a saját  vagyonfelhalmozásukat.

Kiemelt kép: illusztráció