Elkeserítő felfedezés, hogy a stressz és az álmatlanság már eleve megnövelheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét. Mindez magas vérnyomással együtt egy életveszélyes triászként még inkább fokozza a rizikót.
Kardiológiai megbetegedések kockázati tényezői
A mai túlhajszolt világunkban jelentősen felértékelődött a szerepe a különböző stresszkezelési módszereknek. Javasolt továbbá alváspanaszok fennállása esetén teljes körű kivizsgálást is beiktatni. A CMC Déli Klinika alvásdiagnosztikai ambulanciája segít a problémák feltárásában.
Az alvászavar feltérképezésével a kezelése is megkezdhető. Kizárólag ez a biztos útja az egyre romló állapot megakadályozásának, ha pontosan felderítjük az alvásgondok mögött meghúzódó okokat.
Egy érdekes kutatás során 2000 főt vizsgáltak, akik 25-65 év közöttiek, és mind magas vérnyomással diagnosztizáltak. A felmérést annak tekintetében végezték, hogy kiderítsék, hogyan befolyásolja a munkahelyi stressz, valamint a jelentősebb alvásproblémák a kardiovaszkuláris betegségek megjelenését, és az ezzel összefüggő korai halálozást.
Karl-Heinz Ladwig professzor szerint egy stresszesebb munkahely mellett sokkal gyakoribbak az alvászavarok. Ilyenkor a minőségi alvás megteremtése, és annak fenntartása is lehetetlenné válik. A pszichés feszültség következtében sokan már a hajnali órákban felébrednek, és nyomasztónak érzik az aznapi teendőket.
Beszéljünk a leggyakoribb rizikófaktorról!
A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából. A szív ugyanis egy ilyen állapot fennállásakor extra munkát végez, ebből kifolyólag a szívizom és az artériák fala megvastagodhat, károsodhat.
A magas vérnyomás mellett sok egyéb rizikófaktor is szerepet játszhat a kardiológiai szövődmények megjelenésében. Ilyen például az idősebb életkor, a dohányzás, a mozgásszegény életforma, a túlsúly, a magas koleszterin, és a stressz. Gondoljunk bele, ha ezek mellé társul még valamilyen alvászavar is.
Hazánkban több millióan küzdenek alvásproblémával, melynek kiindulási pontja gyakran a stressz, a túlóra, a kibillent biológiai óra a váltott műszakok végett. A későn elfogyasztott vacsora is befolyásoló tényező.
Számos kutatás igazolja, hogy a magyarok a “rosszalvók” táborát erősítik. Az esetek többségében az alvás mennyisége sem ideális, sőt gyakran az alvás minősége sem optimális. A szaggatott, nyugtalan, felületes alvás nem nevezhető megfelelőnek.
Mikor keressünk fel alvási szakambulanciát?
Hetek óta tartó álmatlanság fennállásakor, illetve, ha több mint négyszer jelentkezik egy héten probléma, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni!
Szintén nem ideális, ha 30 percnél hosszabb idő szükséges az elalváshoz, valamint a többszöri felébredés sem. Intő jel a csökkenő mentális kapacitás, a romló fizikai teljesítőképesség.
Az álmatlanságambulancia mielőbbi felkeresése segíthet felderíteni a problémát, ezután pedig megkezdhető a terápia.
