Visszatekert kilométeróra: 47 ügyből egyetlen megrovás lett, pedig akár egy év börtön is járna érte
Akár egy év börtönt is kaphat, aki visszatekeri a kilométerórát, tavaly mégis 47 lezárt hazai ügyből csak egy megrovás lett. Közben minden 19. ellenőrzött autón ott a trükk nyoma.
Papíron akár rács mögé is kerülhet a csaló
Kemény a törvény betűje. A Büntető Törvénykönyv 348. paragrafusa szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki jogtalan haszon reményében átírja egy autó kilométer-számlálóját. Pénzbüntetésről a jogszabály nem szól, így elvben a börtön is valós veszély. Csakhogy a rendőrség lezárt ügyei egészen mást mutatnak.
47 ügy, egyetlen fejmosás
Tavaly, vagyis 2025-ben 47 kilométeróra-csalásos ügyet zártak le a rendőrök Magyarországon. Szankció csak egyetlen esetben született, és az is csupán megrovás volt, ami gyakorlatilag semmilyen következménnyel nem jár. A számokat a rendőrség a carVertical nevű járműelőzmény-szolgáltató kérésére hozta nyilvánosságra. A cég a hivatalos adatokat a saját vizsgálataival vetette össze: azt akarták kideríteni, milyen gyakori a csalás, és mi lesz a vége ezeknek az ügyeknek.
Minden 19. autónál gyanús a számláló
A cég adatai megdöbbentőek. A Magyarországon kért járműtörténeti jelentések 5,3 százalékában bukkantak olyan jelekre, amelyek a kilométeróra meghamisítására utalnak. Ez nagyjából minden 19. átvilágított autó. Magyarán: a vásárlás előtt ellenőrzött használt kocsik között szembetűnően gyakori, hogy a kijelzett futás nem stimmel.
A vevő fizeti meg az árát
A vásárlón a hatóság keveset segít, hiszen eljárás csak akkor indul, ha már felmerült a csalás gyanúja. Az igazi veszély máshol leselkedik: a vevő olyan autóért adja ki a pénzét, amelynek órája nem a valódi előéletet mutatja. A kevesebb kilométer miatt értékesebbnek, jobb állapotúnak és olcsóbban fenntarthatónak hiheti a kocsit, mint amilyen valójában, így végül drágábban veszi meg.
„Még a fizetés előtt” – erre kell figyelni
A cég autóipari szakértője, Ramūnas Pletkus szerint a szigorúnak tűnő felső büntetési tétel csak a történet egyik fele. Legalább ennyire számít, hogy a gyanút egyáltalán észreveszik-e, és utánajárnak-e. „Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját?” – fogalmazott.
Minden második kocsi a határon túlról jött
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az autók gyakran országot váltanak. A magyar vevők által lekért jelentések 50 százaléka olyan járműről szólt, amelyet korábban egy másik államban is regisztráltak, vagyis nagyjából minden második átvizsgált autónak volt külföldi múltja. A futási adatok szétszórva lehetnek különféle állami és magánadatbázisokban, így a vevő és a hatóság is nehezebben rakja össze a teljes képet. Éppen ezért a Magyarországra hozott használt autóknál kulcsfontosságú tudni, mennyit mutatott korábban az óra.
Ahány ország, annyi szabály
A szakember szerint Európában nemcsak a büntetések különböznek országról országra, hanem az is, mit tekintenek ilyen bűncselekménynek, és hogyan vezetik róla a nyilvántartást. „Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is” – mondta.
Erre épülnek a számok
A carVertical 2026 júliusában és augusztusában több európai ország hatóságait kereste meg. Arra voltak kíváncsiak, hány feljelentés, nyomozás és elmarasztaló döntés született kilométeróra-csalás miatt 2025-ben, illetve 2026 első félévében. A beérkezett számokat az adott országok jogszabályaival és a cég saját jelentéseinek adataival egészítették ki.











