Elképesztő adókedvezményt kaphatnak azok a cégek, akik úgy döntenek, hogy NER-alapítványoknak adnak pénzt. 300 százalékos nyereségadó kedvezményt szavazhatnak meg napokon belül az országgyűlésben. Mit is jelent ez pontosan? Elmagyarázzuk.

Az általunk megkérdezett könyvelő röviden úgy foglalta össze a változtatás lényegét, hogy „a csókos cégek egyik zsebükből átteszik a pénzt a másikba és még az adót is megússzák.” De mi ennek a lényege és hogyan lehet elkerülni az adófizetést? Jól figyelj, kell egy kis vállalkozói gondolkodásmód.

Az új elképzelés lényege, hogy kormány 300 százalékos társasági nyereségadóalap-kedvezményt adna azoknak a cégeknek, amelyek támogatnák a vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartású egyetemek alapítványát – vette észre a Népszava a parlament törvényalkotási bizottsága elé terjesztett módosító javaslatban.

A javaslatról a mai ülésen tárgyal a bizottság, a kormány-előterjesztését a fideszes többség valószínűleg megszavazza majd. A 2022-es adócsomagban így egy, az alapítványokat támogató cég adóalap-kedvezménye az adományozott összeg 300 százaléka lehetne, de maximum a nyereség összegéig lehetne az adót csökkenteni, vagyis a befizetett összeg többszörösével csökkenthetnék adóalapjukat.

És akkor most lássuk a részleteket, elmagyarázzuk egy példán a lényeget. Annak a cégnek, amelyiknek az éves nyeresége 10 millió forint, a jelenlegi rendszerben 900 ezer forint társasági adót kell fizetni és most jön a lényeg.

Az új elképzelés alapján, ha ugyanez a cég a 10 milliós nyereségéből 3 milliót egy NER-alapítványnak fizet, akkor 900 ezer helyett mindössze 90 ezer forintot kell az álamkasszába fizetnie. Ez úgy jön ki, hogy a 300%-os kedvezménnyel élve a 3 millió forintot hárommal kell megszorozni, az 9 millió, vagyis a 10 milliós nyeresége után 1 millió forint lesz az adóalapja, az az összeg amiből adóznia kell. Az 1 millió után fizetendő társasági adó pedig 90 ezer forint.

Kinek éri ez meg? Nem mindenkinek, hiszen egy olyan kisvállalkozó, aki egy évben összehozott 10 milliós nyereséget jobban jár ha befizeti a 900 ezres adót, mintha kifizet egy alapítványnak 3 milliót és még 90 ezer adót. De akkor mi a csavar ebben?

Azok a csókos cégek, amelyek sok-sok pénzel támogatják majd a NER-alapítványokat, vélhetően most is NER-kezekben vannak. Például Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István hatalmas profitot termelő céghálói. Ha ezek a cégek milliárdokkal támogatják majd a NER-alapítványokat minimális adót kell fizetniük az államkasszába. ugyanakkor megrendelések és alapítványi adományok formájában visszakapják majd az alapítványoknak juttatott pénzek jelentős részét – írja a BudaPestkörnyéke.hu

Ha az Országgyűlés valóban megszavazza ezt a javaslatot, gyakorlatilag egy államot hoznak létre az államon belül. Sok százmilliárd, vagy akár ezermilliárdok is eltűnhetnek az államkasszából és bekerülnek a fideszes emberek által felügyelt alapítványokba, ahol mint tudjuk, az oda került pénzek elveszítik közpénz jellegüket.

Szakács László, a törvényalkotási bizottság MSZP-s tagja szerint az intézkedéssel a kormánypárti delegáltakkal feltöltött egyetemi alapítványok és az adományozó cégek is nyerészkedhetnek.

Korábban ezermilliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezését szavazta meg a Fidesz, amivel tulajdonképpen elkezdődött a hatalomátmentés. Főként egyetemekről van szó, de kastélyt, földet és sok egyebet is érint. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben.

Kiemelt kép: Orbán Viktor és Varga Mihály pénzügyminiszter – Orbán Viktor Facebook bejegyzése szerint – a Karmelita teraszán a jövő évi költségvetésről beszélget – Forrás: Facebook/Orbán Viktor