A Fonyódi Járási Ügyészség állatkínzás bűntette miatt gyorsított eljárásban állította bíróság elé azt a 60 éves férfit, aki kalapáccsal törte be saját kutyája koponyacsontját.

Több állatot is tartott

A vádlott két kutyát, illetve nyulakat és szárnyasokat is tartott a lakóhelyén, azonban egyik kutyája 2020 júliusában több nyulat, majd néhány nappal később egy libát is elpusztított.

EZ IS ÉRDEKELHET: Állatkínzás: nyíllal lőttek át két kutyát

Dühbe gurult

Mialatt a férfi a kutya által elpusztított állatokat földelte el, rendkívül indulatossá vált, és a kutyát a kiásott gödörhöz húzta, majd bosszúból egy fémkalapáccsal két alkalommal fejbe ütötte. A további bántalmazással pedig csak azért hagyott fel, mert a vonyító állat hangját hallva a szomszédja értesítette a fonyódi rendőröket.

A kutya túlélte

A kutya életét a szakszerű állatorvosi ellátás mentette meg. Az állatot a bántalmazást követően egy menhelyre szállították, ahol a további orvosi kezelést és megfelelő ellátást kapott.

Ennyit kapott a férfi

A Fonyódi Járásbíróság a 2020. október 5-én megtartott tárgyaláson az ügyészi váddal egyezően állapította meg a büntetlen előéletű, a bűncselekmény elkövetését megbánó vádlott bűnösségét, ezért vele szemben hat hónap, végrehajtásában egy évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az ítéletet az ügyészség és a védelem is tudomásul vette.

DÖBBENETES TÖRTÉNET: Megkínozták a macskát, majd öt golyót eresztettek a fejébe

Állatkínzás Magyarországon

Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, a jogszabály védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól. E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét.

Az állatkínzás bejelentése

Állatkínzás bejelentése során tudnia kell: tájékozottsága és a gyors reagálása életet is menthet. Az állatkínzás gondolata már önmagában elborzasztó, különösen ha valósággá is válik. A büntetőjog éppen ezért ítéli el az ilyen cselekményt. Bizonytalan, hogy az Ön által látott bánásmódot már komolyan vennék-e a hatóságok? Nézzük meg, mi kell ahhoz pontosan, hogy büntethetővé váljon egy állatkínzó.

Mi minősül állatkínzásnak?

Az állatok védelméről szóló törvény szerint „az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége”. Elsősorban ezért is foglalkozunk jogilag ezzel a cselekménnyel.

A Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint csakis gerinces állatokkal szemben követhető el a bűncselekmény. A bántalmazásnak pedig olyan mértékűnek kell lennie, hogy maradandó egészségkárosodást, vagy az állat pusztulását okozzák. Fontos feltétel, hogy ez a magatartás az állattal szemben legyen indokolatlan. Ugyanakkor az is bűncselekménynek minősül, ha valaki az állatát – különösen, ha veszélyes – elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

SOKKOLÓ: Az állatkínzó öregúr szögekkel átszúrt húst dobált szét az utcán

Mik azok a veszélyes állatok?

A törvény a veszélyes állatokat külön megemlíti, hiszen ők nem feltétlenül gerincesek. Ide tartoznak például a mérges pókok, skorpiók, kígyók. Ha valaki megunja és kiteszi, vagy felelőtlensége miatt elhagyja a veszélyes állatát, a törvény felelőssé teszi állatkínzás vétségében. A rendelkezés ebben az esetben nem feltétlenül a veszélyes állat kiszolgáltatott helyzetét veszi figyelembe, hanem mások testi épségét és védelmét szolgálja.

A veszélyes állatok három kategóriába sorolhatók:

  • különösen veszélyes,
  • közepesen veszélyes, illetve
  • elővigyázatosságot igénylő állatfajok.

Különösen veszélyes állatok tartására csakis állatkertek kaphatnak engedélyt, ahol a megfelelő elkülönítési és gondozási feltételek rendelkezésre állnak. Közepesen veszélyes állatokat a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet tartani, az elővigyázatosságot igénylő állatok tartását pedig a hatóságnak be kell jelenteni. Ez a megkülönböztetés és engedélyhez kötöttség is jelzi, hogy az emberek testi épségének és egészségének védelme különösen fontos. Büntetés kilátásba helyezése nélkül pedig nem lehetne érvényt szerezni ezeknek a szempontoknak. Ezért minősül állatkínzásnak a veszélyes állatokkal való visszaélés.

Akkor is büntetnek, ha csak egyszer követik el az állatkínzást?

Maga a bántalmazás egyszeri magatartással is megvalósítható. Ez már önmagában is elegendő a tényállás kimerítéséhez. Az olyan bánásmód viszont, ami egészségkárosodást vagy pusztulást okoz, többszöri és folyamatos kell legyen. Megvalósulhat tevésben és mulasztásban is, például ha valaki az állat szükségleteiről hosszabb időn át nem gondoskodik (nem eteti, kis helyre bezárja, a szükséges orvosi kezeléseket elmulasztja) – olvasható a Szép Ügyvédi Iroda oldalán.

Kiemelt kép: Illusztráció