Megkérdezte, létezik-e a Mikulás? 5 tipp, hogy jól reagálj, és ne törjön össze a varázs
December elején sok gyerekben felmerül a nagy kérdés. Nem kell pánikba esned: így válaszolhatsz őszintén úgy, hogy az ünnep se veszítse el a fényét.
1. Kérdezz vissza. Mielőtt bármit mondanál, kérdezd meg tőle: „Te mit gondolsz?” Sokszor kiderül, hogy csak egy ovis- vagy osztálytárs mondott valamit, és a gyereked megerősítést vár, nem leleplezést. A válaszából azt is látod, hol tart valójában.
2. Figyeld, mennyit akar tudni. Ha egy rövid válasz után megnyugszik és visszamegy játszani, még ráér az igazság. Ha viszont tovább faggat, ellentmondásokat sorol, és logikus magyarázatot követel, jó eséllyel már készen áll rá.
3. Ne tagadj, ha egyenesen rákérdez. Ha a szemedbe nézve kérdezi, hogy te teszed-e a csokit a csizmába, ne vágd rá a nemet. Később nem az fog neki fájni, hogy nincs Mikulás, hanem az, hogy te nem mondtál igazat, amikor kérdezte.
4. Meséld el, mit jelent a Mikulás. Mondd el, hogy a Mikulás a jóságról és az adás öröméről szól, és ezt a felnőttek tartják életben. Avasd be: mostantól ő is a „titkos csapat” tagja, és segíthet meglepni a kisebb testvért vagy unokatestvért.
5. Tartsd meg a szokásokat. A csizmapucolás, a közös készülődés és a reggeli izgalom maradhat. A gyerekek többsége megkönnyebbül, amikor kiderül, hogy a varázslat nem tűnik el, csak most már ő is része annak.











