Tíz évben is mínuszba fordult a Balaton vízmérlege: kemény kritikát kapott a tó védelme az ÁSZ-tól

2000 óta tíz évben is több víz tűnt el a Balatonból, mint amennyi beérkezett, korábban ez egyszer sem történt meg. Az ÁSZ szerint a tó védelme nem volt eredményes, és a kotrás haszna is kérdéses.

Öt évet világítottak át a számvevők

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) górcső alá vette, hogyan óvja az állam a hazai természetes vizeket, köztük a magyar tenger, a Balaton sorsát. A vizsgálat a 2021 elejétől 2025 végéig tartó időszakra terjedt ki. Négy szervezet tevékenységét ellenőrizték: az Energiaügyi Minisztériumot, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, továbbá a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot. A végeredmény? Messze nem dicséretes.

Fogy a víz, a tó nem bírja pótolni

A jelentés egyik legmegdöbbentőbb adata mindent elmond. 2000 óta tíz évben is negatívba fordult a Balaton természetes vízkészlete, ezt megelőzően egyetlenegyszer sem. Magyarán ezekben az években az eső és a tóba érkező vízfolyások kevesebb vizet hoztak, mint amennyi a tó felszínéről elpárolgott. A Balaton így saját erőből képtelen volt visszanyerni a veszteséget. Az ÁSZ figyelmeztet: a klímaváltozás egyre komolyabban fenyegeti a tó élővilágát és a belőle származó gazdasági hasznot is.

Akkora a tét, mint a honvédelem vagy az oktatás költségvetése

A Balaton jóval több egy gyönyörű tájnál. A számvevők szerint hazánk legfontosabb állóvizéről van szó, amely a gazdaságban is kulcsszereplő. Ahogy a tó állapota alakul, úgy alakul a turizmus teljesítménye is a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Az ÁSZ egy meghökkentő párhuzamot is felállított: a térség gazdasági teljesítménye nagyságrendileg annyi, amennyit az állam a honvédelemre vagy az oktatásra költ. Ha tehát a tó bajba jut, azt az egész ország megérzi.

Kutatások a fiókban, döntések sehol

A jelentés kimondja: a vízügyért felelős minisztérium nem dolgozott eredményesen. Bár számos kutatás készült a Balatonról, a tárca nem fogta össze, mire és hogyan hasznosítsák az eredményeket. Születtek tervek és javaslatok is, amelyek meghatározták volna a tó jó állapotához szükséges teendőket, csakhogy ezekben nem hoztak döntést, és írásos válasz sem érkezett rájuk. A vízügyesek így jórészt csak a saját hatáskörükben, főként uniós forrásból finanszírozott projektekkel tudtak eredményt felmutatni.

Senki nem számolt a mesterséges vízpótlással

Mesterséges vízpótlásról akkor beszélünk, ha a természet által hozott víz kevés, és máshonnan vezetnek utánpótlást a tóba. A számvevők szerint a klímaváltozás dacára sem született átfogó elemzés arról, kellhet-e ilyesmi a Balatonnál, és ha igen, hogyan valósítható meg. Az ÁSZ úgy értékel: az eddigi intézkedések nem oldották meg az összes vízmennyiségi és vízminőségi problémát, a klíma jelentette kockázatokat pedig nem kezelték maradéktalanul.

Több víz, de milyen áron?

Az elmúlt időszakban lehetővé vált, hogy a tó medrében a korábbinál több vizet tartsanak vissza, ez az úgynevezett többlettározás. Az ÁSZ elismeri, hogy ezzel rugalmasabb lett a vízgazdálkodás, hiszen nagyobb tartalék marad. Csakhogy ennek ára is lehet. Ha feljebb tolják a megengedett maximális vízszintet, a mederfenéken felhalmozódott iszapból tápanyagok kerülhetnek a vízbe, ami ronthatja annak minőségét.

Tényleg segít a kotrás?

A vízminőség javítása érdekében kotrásokat is végeztek: munkagépekkel termelték ki az iszapot a mederből. A számvevőszék szerint azonban a kutatások nem bizonyították egyértelműen, hogy ennek valódi haszna van. A kulcsprobléma az úgynevezett belső tápanyagterhelés, vagyis amikor maga a tó iszapja juttat a vízbe minőségrontó anyagokat. A vizsgálatok erre vonatkozóan nem igazolták a kotrás hatékonyságát.

Nyolc pontban üzent a miniszternek az ÁSZ

A hibák feltárását a javaslatok követték. Az ÁSZ nyolc pontban fogalmazta meg, mit vár a vízgazdálkodásért és a vízvédelemért felelős tárcavezetőtől. Az egyik pont szerint a vezetői döntéseket mostantól szabályszerűen kell előkészíteni és írásban dokumentálni, ügyelve arra, hogy célszerűek, gazdaságosak és hatékonyak legyenek. Egy másik javaslat arra szólít fel, hogy a klímaváltozásra válaszul szülessenek a víz mennyiségét és minőségét érintő intézkedések, a kutatási eredményekre támaszkodva.

Megújulhat a Balaton szűrője, a Kis-Balaton

A listán szerepel a mesterséges vízpótlás lehetőségének felmérése, valamint a vízszint-szabályozás és a vízügyi monitoring, azaz a víz rendszeres mérésének felülvizsgálata is. Az ÁSZ a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer felújítását is kéri: ez a hatalmas mocsaras terület szűri át a Zala vizét, mielőtt az a Balatonba ömlene. A számvevők azt is tanácsolják, hogy tekintsék át a tó vízvédelmére szánt pénzügyi forrásokat. A közel 60 oldalas jelentés bárki számára elérhető, a Balaton jövője most a miniszter kezében van.